Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése - A harmadik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 31
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése szerepe lesz, először is, hogy politikamentes legyen, ugye, ne a párt befolyása érvényesüljön. Kinek a fennhatósága alá kell helyezni, hát ez is egy kérdés, hogy milyen lesz az az elnök, ki lesz az az elnök. Egyformán értelmezzük ezeket a dolgokat ebben az országban, amikor a hatalomért folyik a harc? Vagy valami olyan elnök lesz ebben az országban, aki a nép fogalma alatt mást ért, mint akik itt ülünk most. És akkor annak a kezébe adjuk, ugye ezeket a fegyveres erőket. Ettől elvonatkoztatni nem lehet. Ha elvonatkoztatunk, akkor szerintem, rossz, hibás úton járunk. Úgyhogy ezeket, gondolom, hogy alaposan mérlegelni kellene/71 Most én nekem az a véleményem, hogy arra törekedjünk, hogy fennmaradjon ez a munkásőrség. A kérdés az, hogy hogyan. A másik, hogy egy egész más időket élünk sok tekintetben, mint amikor létrejött, életre hívtuk ezt a munkásőrséget. És valószínű, hogy már korábban is kellett volna valamit igazítani, de jobb később, mint soha. És azokkal tudok egyetérteni, hogy a feladatait, a szerepét kell jobban pótolnunk. Mi legyen a feladata? S ebből kiindulva lehet alakítani. A szervezetét, a hovatartozását, irányítását. Maradjon önkéntes! Okvetlen ez a létjogosultsága, meg az, hogy önkéntes. Hogy testület legyen, vagy más mi, ezen lehet tényleg gondolkozni, az elnevezésén. Meg kell szüntetni azokat a dolgokat, ami rajta maradt, ami 1957-től kíséri, hogy ha van egy gyűlés, akkor a munkásőrség ott van, meg a rendőrség. Nem szabad összekeverni a dolgokat. Békeidő van, és a rendőrnek kell ott lenni, ha rendezvény van. Én még azt is meg tudom érteni, hogy külön, ha a pártnak szüksége van őrségre, egy hatvanezer fős erő, tehát akkor jogot követel a többi is, hogy neki is legyen valami hasonló, és döntő mértékben, amit én szerintem - és vissza kanyarodnék, amit az elején felvetettem - valamennyi, mindegy, hogy milyen elnevezésű fegyveres erőnek, ami ebben az országban van, és majd az Alkotmányban is erre kell törekedni, feladata a rendszer védelme, a fennálló szocialista társadalmi rendnek a védelme. Ha ezt nem tudjuk kimondani, ezt elfogadtatni, törvénybe iktatni, Alkotmányba foglalni, akkor feladjuk a pozícióinkat. Na, most hogy értem? Például a munkásőrségnek, mint önkéntes fegyveres szervnek feladata egy olyan sok más országban, - mint amit Horváth elvtárs emlegetett - miután egy védelmi rendszert építünk ki az ország védelmére, egy önkéntes testület, aminek valóban még ez a fegyverzete is megfelel annak, ami itt van, ez már a háborús időszak fegyverzete, ez terület védelem. Mindenhol, ahol ilyen önkéntes milícia van, terület, s erre 271 Innen indul a második kazetta felvétele. 291
