Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése - A harmadik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 31
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése különböző körökben, igya pártban is van ilyen vita. A vita eredményeképpen a Munkásőrségben egy összefogás jött létre, és kilépett a Munkásőrségből 121 ember. Összesen. Ennyi lépett ki. Az 1989-es évben is folyik az állományépítés, eddig négyszázan jelentkeztek munkásőrnek. A 90%-uk pártonkívüli és fiatal. Megjelent a FIDESZ is a Munkásőrségben. Aki vállalja a kötelezettséget. A Munkásőrségben jelenleg van 16 Demokrata Fórum tag. És elnökségi tag is van kettő a Munkásőrségben. A Münnich Ferenc Társaságnak a Munkásőrségben 25 tagja van. Tehát ezt szeretném tudatni a bizottsággal. A munkásőrök körében nagy várakozás előzi mega Központi Bizottság döntését, melyben értékeli a harminckét éves tevékenységünket. A konkrét állásfoglalással kapcsolatban. Az anyagban az ötödik oldalon van egy olyan rész, ahol írunk arról, hogy 1988, ott a pártkonferenciát kell érteni.25 A pártkonferenciát követően volt a parancsnoki tanácskozásunk. Júniusi 4-én volt a munkásőr parancsnokok országos tanácskozása,253 ahol állást foglaltunk a pártkonferencia után. Ami az állásfoglalást illeti, én azt javaslom elvtársak, hogy fogadja el a bizottság az első általános részt, az A/1 alternatívát, egészen addig, hogy a „törvénytervezetet... a Minisztertanács alkotmány rögzítse..." ezt hagyjuk egyébként. Az A/2-es alternatívának 252 1988. május 20-22. között tartották az MSZMP pártértekezletét Kádár János május 19-én, a PB-nek benyújtott lemondását követően. Kádár Jánost „felfelé buktatták", létrehozták számára a pártelnöki tisztséget, ami azonban tényleges hatalommal nem járt. Kádár eredeti javaslatával szemben a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság is a teljes tisztújítás mellett döntött, eltávolítva a hatalomból a régi kádárista csoport vezetőit. Grósz Károly lett a főtitkár, aki az erőviszonyok alapján „középen" helyezkedett el, így a kompromisszumok ideális alakjaként jelent meg. A pártértekezleti határozat anakronisztikus jellegének jó példája, hogy elindult a gazdasági és a politkai intézményrendszer átalakítását célzó jogszabályok megalkotása, ugyanakkor a határozat mereven kitartott az egypártrendszer mellett, és rögzítette a párt vezető szerepének tételét. Bővebben lásd Ripp Zoltán: Rendszerváltás Magyarországon, 1987-1990. Budapest, Napvilág Kiadó, 2006, 127-137, illetve Jónás Róbert: A Magyar Szocialista Munkáspárt rendkívüli pártértekezlete. In: A rendszerváltás mérföldkövei. Szerk. Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter. Budapest, RETÖRKI, 2020. 54-59. 253 Valójában 1988. június 11-12-én, Budapesten tartották meg a munkásőr parancsnokok IV. országos kongresszusát. A parancsnokok eligazítása során kiemelt szerepet kaptak a politikai teendők, azaz az új rend és a reformok támogatására szólították fel a munkásőröket, illetve egyértelműsítették a párt irányvonalának további hű követését. Továbbá foglalkoztak az állomány hangulatáról, összetételéről - melyet fiatalnak és politikailag jól felkészültnek tartottak -, illetve a kiképzések lebonyolításáról. Az eseményre hatással volt Nagy Imre és társai kivégzésének a 30. évfordulója is. Grósz Károly - aki szintén megjelent a rendezvényen - kijelentette, hogy ha a helyzet úgy alakul, akkor az ellenzékkel szemben adminisztratív, azaz erőszakos eszközöket is alkalmazni fognak. Bővebben lásd Kiss i. m. 2017, 452-457. illetve A Munkásőrség kétnapos tanácskozása. A társadalmi folyamatok alapkérdése az alkotó, értékteremtő munka. Magyar Hírlap, 1988. 278 06. 13., 1,3. Hatalmi grémium
