Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Történeti és módszertani bevezető az MSZMP KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottságának tanulmányozásához
Történeti és módszertani bevezető... határozatokat a minisztertanács, a minisztériumok egyszerűen végrehajtották, az országgyűlés törvénybe foglalta azokat stb. A szabályozást a központi pártapparátusban dolgozták ki, csupán elfogadásra küldték meg az adott állami szervhez. Igaz ugyan, hogy a párthatározat csak a párttagra nézve volt kötelező, de a végrehajtásra kiadott - például - miniszteri rendelet szélesítette annak normatív erejét. Az állami szervek esetében az ott működő pártbizottságok, pártszervezetek ezt a mechanizmust még hatékonyabbá tették. A fegyveres testületeket, szolgálatokat irányító minisztériumok esetében ennek a jelenségnek különösen fontos szerepet tulajdoníthatunk az átmeneti alkotmányos rend, a közjogi viszonyok átalakulása folyamatában. Az NJKB üléseinek elemzése alapján ugyanakkor azt állapíthatjuk meg, hogy a minisztériumok munkáját meghatározó döntés-előkészítő anyagok elkészítésében nem a jelen lévő illetékes pártvezetők - adminisztratív KB-titkár, külügyi KB-titkár, NPO-vezető -, hanem a miniszterek töltöttek be meghatározó szerepet. Ennek alapján pedig az esetek meghatározó részében a kormányterületről érkező, szakszemponti elemeket tartalmazó előkészítő anyagokat politikai értelemben véleményezte a párttestület, amelyet azt követően állami vonalon kellett megvalósítani. Hatásirányát tekintve tehát a pártállami gyakorlat megfordulásának kialakuló tendenciáját érhetjük tetten ez által. így nem az állampárt és vezetése indít el egy kezdeményezést, akciót, hanem voltaképpen „csak" reagál a (pro)aktív kormányzat felől a fenti transzmissziós csatornákon át érkező impulzusokra. A jelen kötetben közölt dokumentumok emellett rávilágítanak az állampárt-pártállam korábban sokkal homogénebb kettősében meginduló szétfejlődésre is. E folyamat növekvő turbulenciájában az NJKB valódi hatalmi grémium jellege megmaradt, azonban kezdeményezőképessége csökkent, s egyre jobban számolnia kellett a hatalmon belüli és kívüli más „grémiumok" álláspontjával, akcióival, tevékenységével. A bizottság formálisan nem hozott döntéseket. A demokratikus vagy bürokratikus centralizmus lényegéhez azonban éppen az tartozik hozzá, hogy ez a szisztéma a döntés-előkészítés fázisában lehetővé tette, hogy a vezetés néhány tagja meghatározhassa az ország sorsát döntően befolyásoló kérdésekre adandó válaszokat. A bolsevik típusú párt működési alapelve centrális elemeinek eltorzított vagy aránytalan gyakorlati megvalósítása22 révén ugyanakkor a kis létszámú testület meghatározó szerepet 22 A felső szervek határozatai kötelezőek az alsó szintű szervekre és a párt valamennyi tagjára; a választott vezetők a felettes szint testületéinek is felelősséggel tartoznak, azok 25
