Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A Varsói Szerződés fejlesztésével összefüggő időszerű kérdések
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése politikai viták, mozgalmak az aggodalom és bizalmatlanság forrásai a VSZ tagországai között, hiszen azok jószerint „nemzeti színekben" jelennek meg. A válság és reformfolyamatok egyes hatásai közvetlenül is terhelik a szövetségesek közötti viszályokat, amelyeket az emberiség globális természetű problémái sem kerülnek el. Napjainkban erősödik a bizalmatlanság a lengyel-NDK relációban, vélhetően a románokon kívül (akik politikájuknál fogva régről) egyre több szövetségesünk aggódik a magyarországi helyzet felett, ugyanennyien a lengyelországi fejlemények miatt, végül valamennyi tagország bízik a szovjet peresztrojkában, vagy aggódik miatta. A válság közeli helyzet közepette számottevően romlottak a tagországok állampolgárainak utazási lehetőségei egymás országaiba, több szövetséges állam kapcsolatait terhelik nyíltan vagy lappangva az egymás országaiban élő nemzetiségiek helyzete. Stagnálnak, visszaestek az egymás közötti gazdasági kapcsolatok is. Nagyok az országhatárainkon átterjedő környezeti szennyezések, károsítások. Közös történelmünk számos traumatikus oldalát napjainkban nyitogatjuk fel. Nyugaton az Európai Gazdasági Közösség 1992-től fejlettebb szakaszba lép. Növekvő gazdasági potenciálját mindinkább új minőségű politikai integráció kíséri, amelyet kiegészítenek egymáshoz közelítő közös katonapolitikával. Ez magában hordozza Európa megosztottságának fokozódását, a katonai tömbök tartósulását. Ahogy a kelet-nyugati kapcsolatokban az emberi jogok kulcsszerepet kaptak, s azonos kezelést nyertek a leszerelés kérdéseivel, úgy válik ez a szféra a Varsói Szerződés számára az európaiság kritériumává. A katonai tömbök az enyhülés közepette mindinkább anakronisztikussá válnak. Szükségességükkel kapcsolatos kételyek valamennyi tagországban növekednek, s ez alól nem kivétel a Szovjetunió sem. Külpolitikánk legnagyobb kihívása és tehertétele a rossz román-magyar viszony, a romániai magyarság súlyosbodó helyzete. Ennek kellő és kívánatos kezelését a Varsói Szerződésben mindeddig nem értük el. Eközben a NATO több tagállama és a semlegesek készek önállóan fellépni, s velünk ebben együttműködni. III. Programunk Fő nemzeti programunk a fejlett európai államokhoz való felzárkózás, dinamikusan fejlődő demokratikus társadalmi keretek közepette. Ettől elválaszthatatlan, hogy méltó, emberi, kollektív jogokat élvezhessen a határaink 255
