Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A második ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 13
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése egyeztetések jó hatást fejtettek ki az országos ünnepségek előkészítésére. Erősítette a közös felelősséget, ezt a nemzeti összetartozás érzését, amit célul tűztünk ki, valahol a tömegek döntő többsége egyfajta valóságos nemzeti ünnepre készül. Vidékre azt lehetne mondani, hogy nyugodt, higgadt, kiegyensúlyozott egy-két nagyobb város kivételével nőtt a mértéktartó tömegek száma és együttműködése, együttműködési készsége. Több városban és településben, ahogyan a híradásokban is szerepelt, közös ünnepségre határozták el magukat. Csak a legfontosabbakat szeretném: a Győr, Kecskemét, Baja, Gyula, Orosháza, Esztergom, Szarvas, Veszprém, Eger, Salgótarján, ahol nincs egyetértés, és belátható módon ma már úgy lehet mondani, nem is lesz, ez a főváros. Szeged, Pécs, Pápa, Szombathely és Zalaegerszeg, ez nem jelent abszolút módon veszélyhelyzetet, de nagyobb odafigyelést, nagyobb szervező munkát, politikai előkészítést és valamelyest a fő biztonsági szervek odafigyelését is jelenti. A legellentmondásosabb és legösszetettebb a helyzet a mai állapot szerint a fővárosban. Elég nagy az áttekinthetetlenség, ezt több dolog is determinálja, egyszer az alternatív erőknek a belső konspirációs szabályrendszere, azután az ellentmondó megítéléseik egymás közötti csoportoknak is, másként értékelnek különböző dolgokat, és gyorsan változnak a helyzetek egyik pillanatról a másikra: vannak erők, amelyek megegyeznek, vannak erők, akik visszalépnek, vannak erők, amik lefogják a túl heves áramlatokat. Tulajdonképpen a hivatalos ünnepség előkészítésével semmilyen gond nincs. Budapest főváros és a Pest környéki szervek jól mozgósítottak, Kb. 60-80 ezres tömegre lehet számolni. Ami az alternatív rendezvényeket illeti, az általuk létrehozott március 15-ei bizottság összeállította a teljes programot.222 Már a holnapi nap során megkezdődnek ezek a rendezvénysorozatok, s folytatódnak a március 15-ei 10 órás gyülekezővel, amit a Tabánban kezdenek egy Erzsébet hídi átvonulás után folytatnak a Március 15. téren, 222 A pártpolitika igyekezett a forradalom első szabad megünneplését egy párt által szervezett megemlékezéssel kontroll alatt tartani, azonban az úgynevezett „alternatív szerveződések" külön kívántak megemlékezni március 15-éről. Az esemény előkészítésének céljából megalakult a FIDESZ által kezdeményezett Március 15-e Bizottság, amelyben öt szervezet (Fiatal Demokraták Szövetsége, Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Független Kisgazda és Földműves Polgári Párt, Magyar Demokrata Fórum, Szabad Demokraták Szövetsége) képviselői voltak jelen. 1989. február 26-án a Március 15-e Bizottság és további nyolc szervezet nevében bejelentést címeztek a program tervezetét illetően a Budapesti Rendőrfőkapitányság részére. Bővebben lásd Nagymihály Zoltán: 1989. március 15-i események. In: A rendszerváltás mérföldkövei. Szerk. Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter. Budapest, RETÖRKI, 2020, 116-120, ill. Nagymihály Zoltán: Kezdet és vég. 1989. március 15-e a Kádár-korszak ünnepei és a rendszerváltás tükrében. 222 Rendszerváltó Archívum, 2019/1,20-33. Hatalmi grémium
