Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Történeti és módszertani bevezető az MSZMP KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottságának tanulmányozásához
Történeti és módszertani bevezető... Várkonyi Péter külügyminiszter diplomáciai területen kezdte pályafutását, majd a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke lett. Ezt követően két évig az MSZMP központi napilapja, a Népszabadság főszerkesztői posztját töltötte be. 1983. júliusban nevezték ki külügyminiszternek, 1985-től országgyűlési képviselő is volt. 1989. májusban, a Némethkormány átalakításakor felmentették tárcavezetői tisztéből, s washingtoni nagykövetté nevezték ki. A Külügyminisztérium élén Horn Gyula követte. Kótai Géza, az MSZMP KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának vezetője, tagja volt a Fejti György vezette, az alternatív mozgalmakkal való tárgyalásra létrehozott előkészítő bizottságnak, ahol a „lekapcsolt" külügyi pártapparátus képviseletét biztosította felettesével, Szűrös Mátyással együtt. Szűrös Mátyás külügyi KB-titkár korábban moszkvai magyar nagykövet is volt. A vizsgált időszakban ő vezette az MSZMP parlamenti képviselőcsoportját is. 1989. március 10-én az országgyűlés elnökévé választották, s a hónap végén megvált KB-titkári funkciójától. Fock Jenő nyugalmazott miniszterelnök az új gazdasági mechanizmus bevezetése idején vezette a kormányt. 1956-ban lett KB-tag, volt KB-titkár, 1957-1980 között PB-tag. Egyes hozzászólásai a bizottságban zajló viták során mai olvasatban is meghökkentő erővel hatnak. Ilyen volt többek között, amikor Nagy Imre kivégzését politikai gyilkosságnak minősítette. A vizsgált időszakban a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének az elnöke, az MSZMP által 1988. július közepén a társadalmi-gazdasági kibontakozás programját megalapozó gazdaságpolitika stratégiai elemeinek kidolgozására kiküldött munkabizottság, majd 1989. május végétől az MSZMP gazdaságstratégiai munkabizottságának a tagja volt. A tagok sorában találhatjuk Borbély Sándort, aki 1980-tól a Munkásőrség országos parancsnoka volt. A vizsgált időszakban államtitkári besorolással, altábornagyi rendfokozattal rendelkező Borbély a munkás karhatalom első számú vezetőjeként vett részt a bizottság munkájában. Érdekes összefüggés- kissé előreugorva az időben -, hogy a Munkásőrség az NJKB javaslatának megfelelően először a kormány felügyelete alá került, későbbi megszüntetését pedig Markovics Ferenc, a Minisztertanács Védelmi Irodájának vezetője hajtotta végre kormánybiztosi minőségben. 8 Mint fentebb említettük, a tagok csak személyesen vehettek részt a testület tevékenységében, helyettest nem küldhették maguk helyett az 21 18 MNL OL XIX-A-2-at 16. doboz. Minisztertanács, kormánybiztos. Intézkedési terv a Minisztertanács 3292/1989. számú, a munkásőrség megszüntetése tárgyú határozata végrehajtására, 1989. október 24.
