Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A második ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 13
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése Kárpáti Ferenc: Akkor félreértettem, elnézést kérek, de akkor is felvetem ezt a kérdést. A hírszerzés kérdése nem VSZ-kérdés. Kétoldalú, tehát idehozzuk, megtárgyaljuk a jövőben, hogyfogjukfel, és ezt nem kell ebbe a csomagba berakni. A csúcstechnológia az nem teljesen hírszerzés, de nem teljesen. Nem tudom pontosan, magam nem ismerem, hogy még mi minden tartozik ide. De úgy gondolom ez sem VSZ-kérdés. Nem hiszem, hogy VSZ-kérdés. Ez a katonai felderítésnek csak egy vékony szelete. A csúcstechnológia és a szovjeteknek való átadás, az kétoldalú dolog. Még mi minden tartozik ebbe, nem tudom, ki tudja megmondani, de én nem tudom megmondani, ez szélesebb. Más csatornákon keresztül hozzájutunk bizonyos dolgokhoz, és akkor, hogy hogy adjuk tovább. Ezt a COCOM21- dolgot, hogy lépjük át, ez annak a kérdése, nem katonai hírszerzés. Más kérdés a belügyi, ezt Korom elvtárs tudná jobban megmondani. Igaza van Fejti elvtársnak, hogy ez mindennél izgalmasabb, azt sem tudom, hogy a többi tagországban hogy van pontosan. És én úgy gondolom, ez sem VSZ-kérdés. Ez nem a Varsói Szerződés kérdése. Ez valamikor kialakult és van. Viszont nagyon izgalmas és figyelemre méltó, amit Fejti elvtárs felvetett: a Magyar Néphadsereg határon kívüli igénybevétele. Amit sajnos ez a tábornokunk a parlamentben ilyen éllel fel is vetett durván.113 213 212 Coordinating Committee for Multilateral Export Controls (Többoldalú Exportellenőrzést Koordináló Bizottság). Az USA kezdeményezésére 1949-ben a nyugati országok által létrehozott együttműködés, amelynek keretében arról állapodtak meg, hogy a COCOM- listán szereplő termékeket - alapvetően fejlett elektronikát és technológiát tartalmazó műszaki cikket - nem adnak el kommunista országoknak. Bővebben Világpolitikai Lexikon i. m. 2005, 124-125. 213 Utalás Sebők János vezérőrnagy, parlamenti képviselő 1989. március 9-én tett parlamenti felszólalására, melyben Sebők egyrészt sürgette egy új alkotmány létrehozását, melyet magyarnak, ideológia-mentesnek képzelt el, és a demokratikus jogokat helyezte volna előtérbe. Ellenezte, hogy bármilyen szervezet vagy személy monopol hatalomhoz juthasson, valamint hogy a pártok a hatalom szervei, illetve a fegyveres szervek felett bármilyen felügyeleti vagy ellenőrzési joggal rendelkezzenek. A népszuverenitásból eredő hatalomgyakorlásban korlátlan jogot követelt a népnek és az általa választott Országgyűlésnek. Másrészt - és Kárpáti erre utal hozzászólásában - Sebők szorgalmazta, hogy a fegyveres erők országhatáron túli vagy belüli felhasználására csak az Országgyűlés adhasson parancsot, valamint rendkívüli állapotot is csak az Országgyűlés hirdethessen. Vő. Országgyűlési napló, 1985. III. kötet. 1988. december 20.-1989. május 12. Budapest, 1998, 3408-3412. A felszólalás után Sebők felkapott interjúalanya lett a sajtónak, melyet a párt prominens tagjai, illetve a Honvédelmi Minisztérium és az MSZMP Néphadseregi Bizottsága sem néztek jó szemmel. Ez utóbbi már a parlamenti felszólalás után határozatban határolódott el a felszólalástól, ahogy az kiderül egy későbbi Népszabadságinterjúban. Tábornokok szópárbaja. Népszabadság, 1989. 07. 03., 7). A nyilatkozatháború az 1989. április 28-ai NJKB ülésen még egyszer előkerült.
