Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A második ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 13
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése csak ilyen pusztán deklaratív felhívások, bár nem mindig deklaratív felhívások voltak, nemcsak mindig külpolitikai kezdeményezések tekintetében, hanem a hadseregfejlesztés tekintetében is azért irányadónak számítottak úgy, hogy aztán elkezdődött a PTT megfelelő állásfoglalásaira való hivatkozással az egyes országokban - így Magyarországon is -, nem tudok mit mondani a „húzd meg, ereszd meg!", hogy a PTT így határozott, de a magyarok nem akarnak, nem vesznek részt eléggé a közös felkészülésben stb., stb. No most, én csak üdvözölni szeretném a már korábban - mondtam az előbb - ilyen lappangó módon felmerült kérdéseket, hogy szerintem is megértek a feltételei annak, hogy a szovjet honvédelmi minisztériumtól a EFE főparancsnoksága legalábbis jogilag, szervezetileg elváljon és különváljon. Én mindig kifogásoltam - már így a magunk közötti füstölgésben -, hogy az nem jó, hogy a főparancsnok a honvédelmi miniszter első helyettese. Persze tudom, nagyon nehéz a kérdésnek a megítélése úgy, hogy a Magyar Néphadsereg (és vagy akármelyik szocialista ország hadserege) súlybeli különbsége nem volt azonos, és nyilván nem lesz azonos a jövőben sem. De, én szerintem is el kellene választani a kettőt, és talán most ennek megértek ennek a feltételei, ha igaz. Ha én jól ítélem meg, ahogy a Kárpáti elvtárs mondta, hogy talán ebben a tekintetben van valamiféle elmozdulás a szovjet álláspontban. Én persze nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy mondjuk, egy magyar tábornok legyen a VSZ főparancsnoka - még bizonyos rotáció esetén is -, én azt hiszem, hogy ennek meg kellene maradnia függetlenítve tehát a honvédelmi minisztériumtól a Szovjetunióban, de azt igenis el tudom képzelni, hogy bizonyos csoportosításoknak, akár magyar parancsnoka is legyen. Most egy kicsit valahogy talán, hogy a NATO-ban ez így, de talán nem is olyan rossz konstrukció az, ahogy ott van, és érdemes azt is tanulmányozni. Hát ez egy nagy kérdés, hogy a képviselők ne legyenek a nemzeti hadseregeknél. Ez is felmerült már korábban is, de nem nyúltunk ehhez a kérdéshez, és én osztom azt a nézetet, Kárpáti elvtárs által elmondott véleményt, hogy mi ne kezdeményezzük, de ha ez felmerül, én is azt mondom, hogy ezt a fajta vagy ilyesfajta javaslatot támogatni kellene. Na, most felmerült az a kérdés - ez azt hiszem, hogy eredetileg is lengyel javaslat -, a parlamentek és Varsói Szerződés dolga - én tudom, hogy a lengyelek ezt nagyon forszírozzák, hogy legyen valami állandó parlamenti testület. Most itt ebben az előterjesztésben úgy van, hogy mi ne támogassuk, én ilyen egyértelműen nem vetném el ezt a lengyel javaslatot, hanem ha meg lehetne valahogy, vagy közös nevezőre lehetne jutni abban a kérdésben, hogy jó - túl a kétoldali 201
