Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A második ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 13
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése Hatalmi grémium nem szabad, de nem belpolitikai okokból kell kihasználni a nemzetközi lehetőségeket, hanem elsősorban azért, hogy a külpolitikai pozíciókat ezekkel is tudjuk erősíteni. Én a Várkonyi elvtárs álláspontját támogatom nagyon, és itt egységes lett, felejtsük el ezt a Tajvant és ezt a Dél-Afrikát ebben a megközelítésben. Ugyanakkor azt, amit Horn elvtárs mondott, én azt egy végiggondolandó dolognak tartom. Először is: ha mi tudunk olyan vállalati-kereskedelmi kapcsolatot kialakítani, amihez úgy meg tudjuk szerezni a nagy országnak (az anyaországnak) a hallgatólagos vagy nem hallgatólagos egyetértését, hogy az semmifajta ilyen legminimálisabb diplomáciai kapcsolatot sem jelent, akkor én szerintem ezen az úton meg kellene próbálni, próbálkozni, ezt nem kéne kihagyni mint lehetőséget, ott tőke van, pénz van, és azt nem lehet, és az az alapelv, hogy az anyaországgal való kapcsolatokat veszélyeztessük Tajvannal, annyi pénz nem lehet Tajvanban, amiért veszélyeztetni lehet a naggyal a viszonyt. Nem. Akármennyit adnának sem szabad ezt csinálni, mert hosszú távon erre csak ráfizetnénk. Ugyanakkor az áttételes kapcsolatok én szerintem nekik igazán annyira nem érdekük, nekik a közvetlen kapcsolat az érdekük. Hát ezért lennének hajlandók fizetni nem másért. Hát Dél-Korea miért fizet? Hát ezért fizetett, semmi másért nem fizetett. Közvetett kapcsolat másnak is van nyíltan. Azt hiszem, hogy ebben az irányban kellene bátorítani a kollegáinkat, hogy töprengjenek még. Nem kell a hagyományos utat választani, hanem összejönni többnek, vitatkozni, külügyben dolgozó kollegákkal, másokkal, és amikor kiérlelődött valami ebből a megközelítésből - lehagyva a katonai blokkot, a katonai részt - tudva, hogy van egy 1992-es utáni Nyugat-Európával való kapcsolatos - összefüggő stratégiai kérdés - azt is kihagyjuk, egész külpolitika komplett stratégiáját kiérlelni és ide visszahozni, annak látom értelmét. A mai eszmecsere adott kapaszkodót, érdemes lenne rajta még gondolkodni, mert egy KB előtt fogunk megjelenni vele valamikor. Jó így? Hát akkor ebben maradjunk. Földesi és Havasi elvtársnak is köszönöm a munkát, meg az ittlétet. Nem akartam mondani, Fock elvtárs, azért ebben folyt konzultáció a katonai dolgokban a szovjetekkel, meg a Dél-Koreával is. Igen. Értettem én. (Közben beszél valaki, amit nem lehet hallani.) 196
