Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Történeti és módszertani bevezető az MSZMP KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottságának tanulmányozásához
Történeti és módszertani bevezető'... miniszteriális területek, a honvédelem, a belügy és a külügy voltak. Az ország külső és belső biztonsága szükségszerűen magában foglalta a hírszerző és elhárító szervek, a fegyveres testületek és a karhatalom irányítását is. A biztonságpolitika területébe illeszkedett az 1988/89-ben megváltozó, átmeneti jellegű alkotmányos rend, sajátos megközelítésben az egész belpolitikai élet. Az NJKB létrejöttét tehát nem önmagában érdemes értelmezni, hanem abba az átfogó, rendszerszintű intézményi átalakításba ágyazottan, amelyre korábban utaltunk. Grósz Károly már az átszervezés és átalakítás kezdeti lépései során is kiemelt jelentőséget tulajdonított a bizottságnak. Határozott elképzelései voltak a működésére vonatkozóan, ezek közé tartozott, hogy vezetését egyértelműen a saját személyével, pontosabban a főtitkári tisztséggel kötötte össze. A bizottság összetétele a politikai rang, a tapasztalat, a korábban vagy adott időben betöltött funkciók tekintetében figyelemre méltó volt. Egyes kutatói álláspontok, vélemények az NJKB-ben a Koordinációs Bizottság,11 illetve a Közigazgatási és Adminisztratív Osztály bizonyos továbbélését feltételezik. Mások „vészbizottságot" vagy akként működni képes formációt látnak benne, és nem zárják ki, hogy eleve a hatalom 9 Lásd részletesen Sárközy Tamás: Magyarország kormányzása, 1978-2012. A szoft diktatúra kormányzásától az újkapitalista konfliktusos demokrácia kormányzásán át a fülkeforradalom vezérdemokráciájának kormányzásáig. Budapest, Park, 2012,135-142. Alapvető jelentőségű munkák ezzel kapcsolatban: Bihari Mihály: Magyar politika, 1944-2004. Politikai-hatalmi viszonyok. Budapest, Osiris. 2005, illetve Kukorelli István - Tóth István: A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai. Lakitelek, Antológia, RETÖRKI Könyvek 13., 2016. 10 „Biztonságpolitikájának kell lenni a pártnak. [...] Ehhez kellene az a bizottság, ami benne van a KB elé menő anyagban. Az apparátusban nincs eléggé alátámasztva annak a bizottságnak a munkája. Megítélésem szerint - függetlenül attól, hogy ki lesz a kongresszus után a főtitkár - azt a biztonsági bizottságot mindig a főtitkárnak kell vezetnie. Kellene azonban egy olyan ember ott a főtitkár mellett, aki nem szakértő, hanem - nem tudom jobban elhelyezni - mint egy [KB-]titkári jogú vagy megbízatású egyén, de nem kellene KB-titkárnak lenni. [...] Mert ez a bizottság [...] a biztonságpolitikával foglalkozik, amelyikben benne van a nemzetközi biztonság is, meg a belső biztonság is. Tehát ez nem összetolása az adminisztratív titkárnak meg a külügyi titkárnak. Ez más. Itt kellene annak a műhelymunkának folynia ennek az irányításával, aki tulajdonképpen a párt viszonyát kimunkálja ezekhez a kérdésekhez, mert a döntést az állami struktúrában kell meghozni mindent." Grósz Károly hozzászólása a PB-n: MNL OL M-KS 288. f. 5/1044. ő. e. Az MSZMP PB ülésének szó szerinti jegyzőkönyve, 1988. november 21. 11 Révész Béla: A pártállami időszak ismeretlen hatalmi testületé: a Koordinációs Bizottság (1957-1988). In: Ünnepi kötet dr. Molnár Imre egyetemi tanár 80. születésnapjára. Szerk. Jakab Éva. Szeged, Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar, Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica 76, 2014, 387-399. http://acta.bibl.u-szeged . hu/34765/1 Zjuridpol_076_387-399.pdf (utolsó letöltés: 2023. 05. 12.) 16 12 Krahulcsán i. m. 2014. Hatalmi grémium
