Bandi István (szerk.): Határeset. Egy határőrtiszt életútja két világrendszer határán. RETÖRKI Források 4. (Budapest, 2023)

A család, gyerekkor, felnőtté válás…

A család, gyerekkor, felnőtté válás... lakhatóvá tették, vittek kempingágyakat vagy lócákat, hogy ha bármilyen hadi cselekményre kerülne sor, oda fogunk menni.- Rákészültek erre?- Igen. Emlékszem, nagy volt az ijedség a szülők részéről, amíg olyan konszolidált helyzet volt. Legalábbis amit tanultak a második világhábo­rúból, amit tapasztaltak, a szüleim elmentek, és vettek egy csomó sót, olajat, petróleumot, nem tudom ám, miért, merthogy a háborúban sem tudtunk volna világítani, nem volt petróleumlámpánk sem, de petróleumot vettek. Meg cukrot, meg ami pénz volt, azt elvásárolták mindenre, mert a pénz is el fog értéktelenedni.- Okultak a világháború utáni hatalmas hiperinflációból. Tehát így élte meg 1956-ot saját maga és a család is. A nagycsaládot nem érte semmiféle atrocitás vagy veszteség?- De érte, mert az anyai nagybátyám tagja lett a falusi nemzetőrszer­vezetnek Egerváron. A helyi szervezetért megkínálták utána, internálták annak rendje és módja szerint vagy fél évre Kistarcsára. Tehát elvitték.- Erről beszéltek a családban '57-ben?- Persze, mert ez antipolitikai megközelítés volt, hogy mi a francnak avatkozott bele. Merthogy ő a faluért tette, meg az emberekért, na és most mi van? Azt sem mondta a falu a feleségének, hogy: „Hú, szegény Bözsi, hát mi van?" Mintha nem is történt volna semmi.- Gyerekük volt?- Volt. Két gyerek volt. Nehezen élték meg, de a nagyszülők mindenben támogatták őket. Mivel maszek varrónő volt az ángyunk, így nem tudtak vele mit csinálni. Úgyhogy a szűkebb körből mással nem történt semmi, a másod-unokatestvéri körből két fiatal fickó tűzött el, az egyik Kanadába, a másik az Egyesült Államokba.- Tettek is valamit az '56-os forradalom alatt, vagy csak egyszerűen meglátták a szabadság lehetőségét?- Budapesten tanultak, a Rákosi-vasműbe vették fel őket, mert kérvényt írtak, ugye az özvegyasszony nevelte a négy gyereket, és akkor kettőt ipari tanulónak fölvettek, és aztán el is húztak.- Tehát mennyire érintette '56 a nagy családot?- Még pontosan annyi van '56-hoz, hogy a néhai feleségem brenn­­bergbányai, az egy nemzetiségi falu, bányászfalu, német ajkú bányá­szok lakták. Ők megúszták a kitelepítést, mert bányász volt az apja, tehát 6 Brennbergbánya Sopron településrésze 1 km-re Ausztriától. 33

Next

/
Thumbnails
Contents