Szeredi Pál (szerk.): A Magyar Demokrata Fórum elnökségi üléseinek dokumentumai – 1989. RETÖRKI Források 3. (Budapest, 2023)
Emlékeztető a Magyar Demokrata Fórum 1989. december 11-i elnökségi üléséről
Források Az MDF elnökségi üléseinek dokumentumai Ezzel egy időben Antall J[ózsef] kéri, adjunk ki körlevelet: a helyi szervezetek ne kezdjenek saját körükben külpolitikai akciókba. A külügyi bizottság különös gonddal figyelje a szomszéd országokban zajló folyamatokat, s ne pusztán kisebbségi kérdésként. Ami a felföldi akciókat illeti: Furmann tájékozódjék és adjon tanácsokat a keleti, Kassa központú, magyarlakta területek képviselőinek, Keresztes S[ándor] pedig Győrből tekintse át a Pozsony környéki részeket. Más elnökségi tagok is figyeljék az utódállamokban történteket. Kozma H[uba] és Raffay E[rnő] a Délvidéket és Erdélyt referálja, Ausztriát a soproniak-szombathelyiek (Gyurácz [Ferenc]?). Für Lajos kéri a kisebbségvédelmi csoport megerősítését egy alkalmazottal, tekintettel a megnövekedett feladatokra. Az elnökség egyetért a kéréssel.- Salamon L[ászló] kéri a választási munkabizottság nevében, hogy az elnökségi tagok immár jelezzék szándékukat: óhajtanak-e képviselők lenni? December 20-a a határidő, s az első vonal kialakítása igen fontos. Élénk vita bontakozott ki a választmányi tagok jelöltetése körül. Lezsák és mások is jelzik, az előnyök mellett nagy terhet is vállalunk, ha indítjuk őket. Többen hangoztatják (/Horváth Balázs, Szabó T[amás] [megjegyzése), hogy az egyéni jelölés jogát nem lehet elvitatni a helyi szervezetektől, miként a megyei lista összeállításának jogát sem. Más kérdés, hogy születési hely és egyéb érdemek jogán elnökségi tagok könnyen válhatnak helyi jelöltté.- Roszík Gábor az ellene kelt, személyét érintő véleményekkel szemben (különvéleménye a népszavazás kérdésében, Rajk L[ászló] gödöllői szerepeltetése, viszonya az SZDSZ-hez stb.) elmondja a maga mentségét. Bírálja Csurkát, aki a Pesti Hírlapnak adott nyilatkozatával a helyi ellenzéket nehéz helyzetbe hozta. Általában is bírálja az elnökségi elképzeléseket (a II. országos gyűlésen le kellett volna mondaniok), a központ és a helyi szervezetek viszonyát nem a demokratikus játékszabályok szervezik stb. Mivel Kulin F[erenc] és /Fasang Á[rpád], az ügyben járatos alelnök és etikai bizottsági elnök (nincs jelen), az elnökség a kérdésről nem nyit vitát.- Az elnökség köszönetét mond Udvardy Frigyes pénztárnoknak áldozatos munkájáért.- Külpolitikai, külügyi vonatkozású kérdésekről adott általános tájékoztatást Antall J[ózsef], Csóti Gy[örgy] és Lányi D[ániel].603 603 Antall József a két Németország ügyeiről is beszélt, álláspontja szerint a német népet is megilleti az önrendelkezés joga, és ebbe beletartozik a német egység lehetősége is. Ez azonban 230 az európai egységen belül, a mai határok között képzelhető el. Szűcs i. m. 2001,132.
