Szeredi Pál (szerk.): A Magyar Demokrata Fórum elnökségi üléseinek dokumentumai – 1989. RETÖRKI Források 3. (Budapest, 2023)
Emlékeztető a Magyar Demokrata Fórum 1989. november 13-i elnökségi üléséről
Források kerületiek is kérték a vizsgálatát (viselt dolgai az országos gyűlés előtt,33 képviselői tervei stb.). Az etikai bizottságjövő héten hallgatja meg Krasznait, 28-án döntenek. Szűcs István jelzi, hogy Krasznai nem áll egyedül tevékenységével (Zimányi Zoltán stb.). 7. Gergely András beszámolta programkötet anyagának összegyűjtéséről, a kiadványtervről. Nyolc-kilenc kézirati ív a teljes terjedelem, a főszöveget egyeztették a kisebbségi és jegyzőkönyvi véleményekkel. A gazdasági fejezetet a választmány elfogadta. Az elnökség külön megvitatta az előszó és a politikai tézisek című fejezetet, és az új helyzetnek megfelelő szükséges kiegészítéseket megjelölte a szövegen (a tulajdon értelmezése, egyesülési törvény és a pártok stb.).- Szükséges lesz a rövidebb kátészerű-változat kialakítása, és jól használható Salamon László rövid ismertetője is.- Elfogadják a programkötet borítótervét, és december 2-ára, az elnökök gyűlésére várnak legalább 500 kinyomott példányt. 8. Salamon László referál a majdani országgyűlési választások előzményeiről, a képviselőjelölés elveiről, a kampány technikájáról. Sürget az idő, december közepére teljes képviselői lista kellene. Az elnökség megbízza Lezsák Sándort az ügyek vezetésével, Salamon és Balsai jogászok segítsék őt, a további társakról együtt gondoskodjanak. A bizottság december elejére foglalja írásba az egyéni, a megyei és az országos lista kialakításának elveit, a személyi javaslatok értékelésének módozatait. (Önéletrajz; a leendő képviselő céljai és az MDF, helyi vélemények a képviselőről, az összeférhetetlenség kérdése; a választmány és az elnökség illetékességének határai a jelölés terén.) nemzeti demokratáit", az SZDSZ-t, a FIDESZ-t, az MDF harmadik utat elvető „szabadelvű dem okatá it", az FKGP polgári és a KDNP európai szárnyát. A „harmadik út" híveit - akik szerinte hangos kisebbséget alkotnak az MDF vezetőségében - gazdasági nacionalizmussal, szociális demagógiával, xenofóbiával és „alig leplezett antiszemitizmussal" vádolta. Krasznai Zoltán: Hol a centrum és mitől nemzeti? Politikai színképelemzés a választások előtt. Kapu, 1989/10, 10-13. 533 Krasznai az I. Országos Gyűlésen - miután arról beszélt, hogy a személye körül kialakult vita miatt, mely szerint „azért lépett ki az MSZMP-ből, mert karrierre vágyik az MDF-ben" - az elnökségi és választmányi jelöltségéről lemond. Ezzel együtt felkérte Bíró Zoltánt, hogy „fontolja meg, követi-e a példámat". Csurka István a szünet után alattomosnak nevezte Krasznai módszereit, kérve az Országos Gyűlést, hogy utasítsa vissza a Bírónak szánt vádakat. „Mennydörgő taps tört ki a teremben" - írta az Országos Gyűlésről tudósító lap. A második nap. A Magyar Demokrata Fórum Országos Gyűlésének lapja, 1989. 03.13., 1 -6. 207
