Szeredi Pál (szerk.): A Magyar Demokrata Fórum elnökségi üléseinek dokumentumai – 1989. RETÖRKI Források 3. (Budapest, 2023)
Emlékeztető a Magyar Demokrata Fórum 1989. november 13-i elnökségi üléséről
Források szövegét kérni,52 új döntésre van szükség: 28 az SZDSZ erőgyakorlatként éli meg 26-át, a többi párt pedig nem meri vállalni a velük való ellenkezést, miként a kormány és a parlament sem merte. /(Antall József hivatkozik a Neue Zürcher értékelésére.) - Határozott elképzelésünk legyen, hárítsuk el az MDF-ről terjesztett vádakat (simulékony, az MSZP-vel egy véleményen van), mindazonáltal ne az SZDSZ kihívásai határozzák meg lépéseinket (Csengey Dénes, Antall József, Elek István [megjegyzései]). Az MDF elnökségi üléseinek dokumentumai 527 Az MDF első nyilatkozatát a népszavazás kapcsán november 8-án adta ki, amelyben az MDF szavazóinak lelkiismeretére bízta a döntést: „Ezért az MDF a magyar nép döntésére bízza azt, hogy a november 26-án sorra kerülő népszavazáson az országgyűlés által történő elnökválasztás (a parlamenti választások után) vagy pedig közvetlen (a nép által történő) választási forma mellett szavaz. Mindkét megoldást elfogadhatónak tartjuk, és mindkét eshetőségre felkészültünk, amit az önálló köztársaságielnök-jelölt állítása is jelez. Szerintünk önmagában egyik megoldás sem jár a hatalom kisajátításának veszélyével vagy valamiféle önkényuralmi elképzelés valóra váltásával. Ezért az MDF tagjainak és híveinek döntésére bízzuk az állásfoglalást, amikor szavaznak az elnökválasztás idejének és módjának meghatározásáról." Az MDF a nép döntésére bízza, milyen elnökválasztási formára szavaz. Magyar Nemzet, 1989. 11.09., 3. 528 Az MDF országos elnöksége november 14-ei keltezéssel nyilatkozatot adott ki, amely négy pontban kísérelte meg tisztázni a népszavazás kapcsán kialakult zavart: „1. Nem igaz az az állítás, hogy a parlamenti választások előtt a nép által megválasztott köztársasági elnök hatalma ellenőrizhetetlen és korlátozhatatlan lenne, nem igaz, hogy visszaállíthatná a diktatúrát! Jogkörét az új alkotmány pontosan körülhatárolja, szilárd demokratikus jogbiztosítékok teszik kizárttá esetleges egyeduralmi törekvéseit (vétójoga nincs, rendelkezései csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényesek, szükségállapotot önállóan nem hirdethet ki stb.). 2. Nem igaz az az állítás, hogy aki távol marad, a múltra szavaz! Ha a népszavazás 50%-os részvétel híján eredménytelen, nincs 2. forduló, a parlament döntései érvényesek maradnak: a munkásőrséget föloszlatták, a pártok munkahelyi működését betiltották, vagyonukkal el kell számolniuk, s januárban köztársasági elnököt választhat a nép. Csak neki lesz majd joga a parlamenti választások kiírására. 3. Ha az első kérdésre nemmel, a többire igennel válaszolnak a szavazók, ugyanez lesz az eredmény. 4. Négy igen esetén a munkásőrségre, a munkahelyi pártműködésre és a pártvagyonra vonatkozó parlamenti döntések érvényben maradnak, de a nép nem választhat köztársasági elnököt! Nem lesz, aki kiírhatná a parlamenti választásokat! Mivel a mostani országgyűlés nem hajlandó önmaga feloszlatására, csak mandátumának lejárta, 1990 nyara után, tehát leghamarabb jövő ősszel kerülhetne sor a rendszerváltozás befejezésére, az új parlament és a kormány felállítására, a gazdasági bajok fölszámolásának megkezdésére." Az elnökség a távolmaradást ajánlotta a párttal rokonszenvezőknek. Lásd Az MDF Országos Elnökségének felhívása az 1989. november 26-ai népszavazással kapcsolatban. (1989. 11. 14.). In Dokumentumok 204 a Magyar Demokrata Fórum... i. m. 2017, 354-356.
