Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Március 15.
919191 Március 15. A központi rendezvényen megjelent tömeg így is jelentős nagyságú volt. A távolmaradást, a hangulatot az előzetes bizonytalanság, félelem is erősen motiválta. Több helyütt rémhírek is lábra kaptak. 3. A központi rendezvényen az előzetes megállapodásokhoz képest változás történt, az egyházak képviselői nem kívántak szólni. Ennek oka az, hogy a katolikus egyház vezetőinek javaslatára abban egyeztek meg, hogy március 15-éről a templomi misék keretében fognak megemlékezni. 4. Az alternatív és ellenzéki szervezetek saját rendezvényeiket politikai erőpróbának is tekintették; az utcán lévő tömegeket teljes egészében saját mozgósításuk sikereként értékelték. Ezzel szemben tízezres nagyságrendűre tehető az a tömeg, amely a központi rendezvényt követően csatlakozott, vagy csak érdeklődőként vett részt. Az alternatív szervezetek valódi tömegbázisát leginkább a transzparenseik mögött vonulók és az esti fáklyás felvonulás résztvevői képezték. Ez lényegesen kisebb tömeg, mint a Szabadság vagy Kossuth téri felvonuláson részt vettek száma. Az alternatív, illetőleg ellenzéki szónokok, transzparensek és jelszavak egyaránt radikalizálódásról tanúskodtak; ezek közül több átlépte a már ismert tartalmú eddigi követeléseiket. Nyíltan megjelentek nacionalista, szovjetellenes, kommunista- és szocializmusellenes gondolatok is. Szónoklataikban erőteljes hangot kapott a bizalmatlanság az MSZMP vezetőinek egy részével szemben és a politikai harc élezésének szándéka. 5. Az alternatív szervezetek fellépéseik során programjaikkal jelentek meg (12 ponttal stb.) és gyakorlatilag elérték azt, amit célul tűztek ki. Mi az előkészítés során és az utcán is kerültük a nyílt vitát. 6. A március 15-i ünnepségeket a külföldi sajtó erőteljes érdeklődése kísérte. A budapesti rendezvényeken mintegy 150 külföldi újságíró vett részt, nagyobbik részük kifejezetten erre az alkalomra utazott hazánkba. Tudósításaik részletesek, kommentárjaik többnyire józanok voltak. Szinte kivétel nélkül megállapították: az ünnepségek lehetővé tétele a magyarországi politikai oldódás, a növekvő szabadság újabb jele, az incidensek elmaradása pedig a magyar nép demokratikus érettségét mutatja. Ugyanakkor több értékelés egyértelműen ellenzékiként definiálta a fővárosi utcai eseményeket. Szinte valamennyi, az eseményekkel foglalkozó sajtószerv felfigyelt a vörös zászlók hiányára, a sztálini és a brezsnyevi Szovjetuniót 57 57 Sztálin 1924-től 1953-ig, míg Brezsnyev 1964-től 1982-ig állt a Szovjetunió élén. Mindketten keményvonalas politikát folytattak. Sztálin építette ki a legnagyobb, több millió ember halálát okozó kényszermunkatábor-rendszert, a Gulágot. Brezsnyev pedig arról ismert, hogy visszavonta elődje, Hruscsov reformjait.
