Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Március 15.
838383 Március 15. nagyberuházásokat,48 szüntessék be a veszteséges vállalatok támo gatását, vessenek véget a vállalkozás és a lakosság megsarcolásának. 7. A bürokrácia és az erőszakapparátus leépítését. Oszlassák föl a Munkásőrséget49 és az Ifjúgárdát 50 . 8. Szabadságot és önrendelkezést Kelet- és Közép-Európa népeinek. Szűnjék meg Európa katonai, gazdasági és emberjogi kettéosztása. 9. Semleges, független Magyarországot. Vonják ki a szovjet csapatokat hazánk területéről.51 Töröljék a magyar ünnepek sorából november 7-ét. 52 10. Felelős kisebbségi és menekültpolitikát. A kormány lépjen föl a nemzetközi fórumokon a magyar kisebbségek védelmében. Szűnjék meg a rendőri szemlélet és a jogtalan megkülönböztetés a romániai menekültek ügyében. 53 11. Nemzeti önbecsülést. Vessenek véget a történelemhamisításnak. Adják vissza a nemzetnek címerét. 54 48 Utalás a bős–nagymarosi vízlépcsőre, melynek építését Magyarországon is elkezdték, de a tiltakozások hatására végül csak a szlovákiai rész készült el. 49 A Munkásőrséget 1957. január 29-én alapították meg, erről elnöki tanácsi rendelet és kormányhatározat is született. A szervezet létszáma kezdetben 30, később 60 ezer fő volt, többségük az MSZMP tagja. Mivel a testület részt vett az 1956 utáni megtorlásokban, ezért a rendszerváltoztatás idején kulcskérdés volt a megszüntetése. Az 1989. november 26-án tartott négyigenes népszavazás egyik kérdése is erre vonatkozott. Azonban már az 1989. évi XXX. törvény megszüntette, 1989. október 21-én, jogutód nélkül. 50 Az Ifjúgárda a honvédelmi nevelést erősítő, ifjúsági szervezet volt. Eredetileg a KISZ rendezvényeit biztosították. Tagjai közé 14 éves kortól önkéntesen lehetett jelentkezni, létszáma a hetvenes években meghaladta a 30 ezret. 1989-ben megszüntették. 51 A szovjet csapatkivonás 1991. június 19-én fejeződött be. Bővebben lásd az erről szóló forrásokat a kötetben. 52 November 7-ét a nagy októberi szocialista forradalom napjaként 1950-ben nyilvánították állami ünneppé, majd 1960-ban munkaszüneti nappá is. Utoljára 1989-ben volt piros betűs ünnep, de akkor már csak szerényebb koszorúzásokat tartottak. 53 1989 végére a hivatalos adatok szerint több mint 13 ezer erdélyi menekült érkezett Magyarországra. Valós számuk kb. 20 ezer fő lehetett. A magyar állam róluk 1988-ban még nem mint menekültekről, hanem csak mint Erdélyből áttelepülőkről beszélt. Helyzetükkel az 1988. február 25-én felállított Tárcaközi Bizottság foglalkozott, s ennek ülésein kérdésként merült fel az, hogy szabad-e pozitív diszkriminációt alkalmazni a magyar nemzetiségű román állampolgárokkal a más nemzetiségűekkel szemben. Az állam ellátásukra sem volt felkészülve, így abban a Magyar Vöröskereszt, az egyházak és a Menedék Bizottság is jelentős szerepet vállalt. 54 A korona nélküli Kossuth-címer 1946-tól vált hivatalos állami jelképpé. Ezt 1949-től a Rákosi-címer, majd 1957-től az ún. Kádár-címer váltotta, mely az előzőhöz képest több nemzeti jelleget tartalmazott. A rendszerváltoztatás idején komoly viták folytak arról, hogy a Kossuth-címer vagy a koronás címer legyen-e a hivatalos állami jelkép. Végül 1990. július 3-án a kérdés az utóbbi javára dőlt el a parlamentben. Bővebben lásd: Albert Zoltán Máté: Parlamenti vita az államcímerről (1989-1990). In: Rendszerváltás 1989. Szerk. M. Kiss Sándor. Lakitelek, Antológia, 2014. 175–194.
