Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Szovjet csapatkivonás
498 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 498 FORRÁSOK lehetőségét pedig fokozatosan teremtették meg a gorbacsovi reformok és az egyre enyhülő szovjet– amerikai viszony. A hazai lakosság országszerte támogatta a csapatkivonást, mivel az embereket sok helyütt zavarták a hadgyakorlatokkal járó zajok és a környezetben okozott károk. Így ennek érdekében több településen tüntetést és felvonulást szerveztek, sőt, volt, ahol még pénzgyűjtés is kezdődött. A teljes kivonulásról végül 1990 februárjában kezdődhettek meg a tárgyalások. Az erről szóló megállapodást pedig 1990. március 10-én írta alá a két külügyminiszter, Horn Gyula és Eduard Sevardnadze. Ennek értelmében a teljes csapatkivonás 1990. március 12-én kezdődik, s 1991. június 30-áig fog befejeződni. 689 Magyar részről a katonai műveletet Annus Antal altábornagy irányí totta. A több mint egy év során családtagjaikkal együtt több mint 100 000 szovjet állampolgár hagyta el hazánk területét, és közel 27 000 harci technikai eszközt szállítottak el. Az utolsó szovjet katona végül – Viktor Silov altábornagy személyében – 1991. június 19-én lépte át a határt. A szovjet csapatok teljes kivonására azonban nem volt lehetősége minden európai országnak. Bár Litvániában is demokratikus erők nyerték meg az 1990-ben tartott választásokat, de itt a szovjetek folyamatosan akadályozták a függetlenségi törekvéseket. Ennek érdekében elfoglaltak több fontos középületet, melyek során 1991 januárjában halálos áldozatokat is követelő harcok bontakoztak ki a megszállók és a lakosság között. A magyar csapatkivonás azonban attrocitások nélkül zajlott le, s utána mindkét fél megkezdte a kártérítési igényei felmérését. A szovjetek az általuk felépített katonai létesítmények ellenértékét szerették volna megkapni, míg a magyar fél a környezetszennyezésért és a magyarok által épített épületekben okozott károk miatt lépett fel kártérítési igénnyel. Az egyeztetések végül 1992. november 11-én az Antall József és Borisz Jelcin által aláírt megállapodással zárultak, amiben a nullamegoldás elvét fogadták el. Vagyis mindkét fél elengedte követeléseit, így egyik ország sem fizetett, de nem is kapott kártérítést. 1991 júliusában pedig aláírták a Varsói Szerződés megszüntetéséről szóló dokumentumot is, így Magyarország elhagyhatta a keleti katonai tömböt. Ezután szabadon dönthetett az ország arról, hogy akar-e csatlakozni bármely katonai szövetséghez. Végül a NATO-ba kértük felvételünket, 689 Horváth Miklós: Magyarország szuverenitásának helyreállítása. A szovjet csapatok kivonása és Magyarország szerepe a Varsói Szerződés felszámolásában. In: Rendszerváltás, 1989. 15 tanulmány. Szerk. M. Kiss Sándor. Lakitelek, Antológia, 2014, [269–290] 278–279.
