Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Országgyűlési választások – 1990
454 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 454 FORRÁSOK a helyi erőszakszervezetekre is. Ha kiépül a demokrácia, akkor ezek a szervezetek nagyon szigorú ellenőrzésre számíthatnak. A demokratikus parlament garancia arra is, hogy a vezető beosztásokba szakmájukhoz értő emberek kerüljenek, és semmiféle antidemokratikus tendencia ne érvényesülhessen. A jövőben olyan rendelkezéseket, törvényeket kell hozni, amelyek szavatolják a demokrácia életképességét. – Milyen kiutat látnak a gazdasági válságból? – Magyarország – érzésem szerint – nemcsak gazdasági, hanem bizalmi válságban is van, s a kettő szorosan összefügg. Az a nyugatnémet delegáció, amely legutóbb a kölcsönmilliárdok hovafordítását jött ellenőrizni, nagyon kellemetlen benyomásokat szerzett, mert szerintük a pénzt nem arra költötték, amire kellett volna. Sőt, feltételezhető, hogy nem is hazánkban használták föl. Konkrétan erről nem tudok semmit. Ugyanis a pártok ma még nincsenek olyan helyzetben, hogy valóban betekinthessenek ezekbe az ügyekbe. Visszatérve az eredeti kérdéshez: ha lesz egy olyan kormány, amely a Nyugattól kapott pénzekkel jól gazdálkodik és az állampolgárok érdekében használja föl azokat, akkor csökkenni fog a bizalmatlanság Magyarország iránt. Az érem másik oldala, hogy hazánk nemcsak adós, hanem hitelező ország is. Hatmilliárd-nyolcszázmillió dollárral tartoznak nekünk a KGST-országok.601 Ebből, amennyit csak lehet, kemény valutában kell behajtani. Amit pedig nem sikerül konvertibilis valutában inkasszálni, azt igyekezni kell beruházások, nyersanyagszállítások, csereáruk, szállítási könnyítések vagy vámkedvezmények révén visszakapnunk. Ha pedig átkerülünk a „kockázatos” kategóriából a „megbízható” országok közé, akkor jóval nagyobb lesz a külföld beruházási kedve. Elkezdődhet a tőke egészséges beáramlása. Természetesen igen jó szakapparátusnak kell figyelnie arra, hogy a pénzt igazán hasznos dolgokra fordítsuk. – Ha megszűnik az a rendszer, hogy az emberek azért kapják a fizetést, mert a munkahelyükön eltöltenek nyolc órát, és nem azért, hogy elvégezzék a feladatukat, akkor ez önmagában is alapvetően növelni fogja a termelékenységet. Aki pedig azért vihetett haza hatalmas fizetéseket, mert vagy ő, vagy a rokona, ismerőse jó káder volt, most végre termelő munkát végezhet. Ez az első. A második teendő, hogy tisztességes adósávokat szabjunk meg, olyanokat, amelyek az embereket arra ösztönzik, hogy forgassák a pénzt, azaz munkalehetőségeket teremtsenek. [...] 601 A rendszerváltás megelőző évek szinte mindegyikében a „követel” helyzetben volt Magyarország a KGST országaival szemben.
