Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Tulajdonreform – földkérdés
395395 Tulajdonreform – földkérdés Jogalkotással kell megakadályozni, hogy anyaföldünk tulajdona idegenek, kettős állampolgárságú személyek vagy „nem természetes” személyek tulajdonába kerülhessen546 . Idegen vagy jogi személy földbérleti viszonyt sem teremthet. Vagyoni hozzájárulásként (apportként) a földtulajdon a gazdasági társaságba nem vihető. A föld általában nem eladó, mert ez a föld a hazánk is! Védelme legfontosabb közérdek. Ezért javasoljuk, hogy a magántulajdonban lévő és belterjes művelés alá fogott családi birtokok földigényét meghaladó mindennemű földterület az országban legyen a magyar államiságot szimbolizáló Szent Korona tulajdona, s megbízása alapján hasznosításáról, a faluhatárok keretein belül, mint legkisebb önrendelkezésű gazdasági egység, a SZABAD FALU gondoskodjék547 . Így egy másik demokratikus alapelv is megvalósul: amit a kisebb közösség is el tud látni, ne helyezzük azt magasabb szintű hivatalok jogkörébe, mert azzal csak a bürokráciát növeljük. Elképzelésünk szerint tehát a jövőben a föld tulajdonviszonyainak rendezésével hazánkban kettős birtoklási rend alakulhat ki: a család szociális biztonságát szolgáló s csak némileg korlátozott magántulajdonú rend, valamint örökölhető örökbérleti jogviszony. Azaz: a/ Minden falun élő magyar állampolgárt legalább 3 hektár belterjes gazdálkodásra fogható termőföld illet meg. Ez a terület háztáji, háboríthatatlan magántulajdon. Örökölhető, de nem osztható. Eladható, de csak osztatlanul. Nem árverezhető, mint ahogyan nem árverezhető a megélhetést biztosító munkaeszköz sem. b/ A belterjesen művelt családi birtok (magántulajdon) örökölhető örökbérlettel egészíthető ki, amely örökbérlet úgy is felfogható, mint a belterjesen művelt gazdaság infrastruktúrája. [...] Közli: Pártok– agrárprogramok. Agroinform, 1989, 10 – 11 . 546 Ahogy Ugrin József, a KDNP tagja megfogalmazta: „A magántulajdonnal szemben a föld örökíthető örökbérletét tartjuk a járható útnak. A föld eladásával ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy a módosabbak – akár külhonban élők is – felvásárolják a termőföld jelentékeny hányadát, és ez által a szegényebb parasztemberek kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe, akiknek nem áll módjukban a föld megvásárlása. Ezáltal béresek lesznek a saját földjükön.” Legyen szabad vállalkozások tárgya... Szabad Föld, 1989. 05. 23., 4. 547 Az agrárágazat jövőjét a kereszténydemokraták szoros szimbiózisban képzelték el a vidék, a falu fejlődésével. Ez utóbbi, az általuk szabad falunak nevezett egység adott volna szervezési keretet lényegében az általuk megálmodott koncepciónak.