Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Tulajdonreform – földkérdés
383 Tulajdonreform – földkérdés A rendszerváltás időszaka gyökeres átrendeződést hozott magával mind gazdasági, mind jogszabályozási, mind társadalmi téren, amelyek egytől egyig komoly kihívások elé állították hazánkat, illetve a magyar társadalmat. Az egyik megoldandó feladat a magyar gazdaság szocialista típusú rendszerének átalakítása volt. A nyolcvanas évekre kialakult rendszer létrehozásának kiindulópontja a tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatása volt, azaz arra törekedtek, hogy valamennyi termelési kapacitás állami tulajdonba kerüljön. Ennek célja egyrészt az volt, hogy a megtermelt javak központosítását és újraelosztását szolgálja, továbbá így tudták szűkíteni az egyéni és társadalmi autonómiákat. A központi elosztás és újraelosztás egész rendszerét alapvetően nem szakmai elvek, ésszerűségek, hanem ideológiai elvek és konkrét hatalmi erőviszonyok határozták meg. 528 Az 1980-as évek végére egyértelművé vált, hogy a gazdaság, azon belül a mezőgazdaság addig fennálló viszonyaiban is változtatásokra van szükség, beleértve a gazdasági, üzemszervezési tényezőket vagy akár a tulajdonlási formák megbontását is. 529 1989-re az ellenzéki szervezetek egy része párttá alakult, illetve az egykori történelmi pártok is újjáéledtek. Természetesen mindannyiuk részéről megkezdődött a koncepciók kialakítása a szocialista típusú tulajdonviszonyok átalakítására vonatkozóan is, és nyilvánvalóan az 1990-es szabad országgyűlési választásokat közvetlenül megelőzően is a közélet homlokterébe kerültek az ezzel kapcsolatos kérdések. A magyar mezőgazdasági viszonyok gyökeres és gyakran erőszakos eszközökkel történő átalakítását a téeszesítés három hullámában hajtotta végre a hatalom. Ennek, illetve kifejezetten a harmadik szakasznak az „eredményességét” jelzi, hogy míg 1958-ban a téesztagok száma 169 000 fő, 1962-re ez 1 200 000 főre emelkedett. Ezek a folyamatok hosszú távra meghatározták a vidéken élők sorsát, beleértve azokat is, akik az erőszakos 528 Bihari Mihály: Magyar politika, 1944– 2004. Politikai és hatalmi viszonyok . Budapest, Osiris Kiadó, 2005, 253. 529 Juhász-Pintér Pál: Van-e kiút a zsákutcából? Pártok, agrárprogramok, agrártézisek 1989-ben. In: A szétválás fél éve. 1989 ősze . Szerk. Szeredi Pál. Lakitelek, Antológia Kiadó, 2020, [147–194] 147.
