Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Világkiállítás
363363 Világkiállítás belemenni.”512 Sajtótájékoztatón ekkor Baráth Etele beszámolt az erősödő külföldi gazdasági érdeklődésről az expó iránt, de ezek több esetben inkább csak szándékok voltak. A fellegek pedig csak sűrűsödtek, amikor a Fővárosi Közgyűlés december 6-án úgy szavazott, hogy nem támogatja az expó megrendezését 1995-ben. Erre a kormány 1991. április 18-án foglalt állást a világkiállítás 1996-os megrendezése mellett, de a Főváros május 9-ei határozatával ezt sem támogatta. Ráadásul május közepén Bécs lakossága népszavazáson vetette el az expót, aminek következtében a császárváros vissza is lépett a rendezéstől. A magyar kormány ennek ellenére egyedül is vállalta a rendezést, és a BIE közgyűlése ezt júniusban jóvá is hagyta. Ekkor már több neves politikus, városatya és szakember is nyíltan kételkedett a tervezett esemény finanszírozhatóságában. Decemberben ugyanakkor az Országgyűlés elfogadta a világkiállítási törvényt, melyre válaszul Demszky Gábor főpolgármester bejelentette, hogy tudomásul veszi a döntést, és az expó megvalósítása elé nem gördít akadályokat. A következő évben Baráth Etele helyét a Világkiállítási Programiroda vezetőjeként Barsiné Pataky Etelka vette át. Ekkor ésszerűsítették a terveket, az expó közvetlen területét például 300-ról 36 hektárra csökkentették, nagy figyelmet fordítva a beruházások későbbi hasznosíthatóságára. A kiállítás jelmondata a rendszerváltozás következtében már nem volt aktuális, az több ízben is változott (Utak a jövőbe , Kultúrák találkozása ), ekkor találták meg a végleges Kommunikáció egy jobb világért mottót. Novemberben az expó szervezését végző gazdasági társaságot hoztak létre, az EXPO ’96 Kft.-t, decemberben pedig újabb törvényt fogadott el az Országgyűlés a kiállítás finanszírozásával kapcsolatban. Az 1993-as év is a finanszírozási keretek megoldása jegyében telt, de közben némileg felgyorsultak az események, az előkészítő munkálatok és az építkezések is elkezdődtek. Ünnepség keretében letették a lágymányosi kiállítási térség – a későbbi egyetemi város – alapkövét, Szabó Iván pénz ügyminiszter ugyanakkor bejelentette, hogy az expóhoz tervezett metróépítést későbbre halasztják. 1994-ben a Boross-kormány még megpróbálta kedvezményekkel segíteni a világkiállításhoz köthető vállalkozókat, de végül a kormányváltás után, 1994. július 28-án Horn Gyula miniszterelnök bejelentette, hogy a gazdasági nehézségek miatt Magyarország lemond az 1996-os budapesti világkiállítás megrendezéséről, melyre addigra már 28 ország jelentkezett. Utolsó elkeseredett kísérletként augusztusban az Új 512 Rabár nem akar expót. Magyar Hírlap, 1990. november 17., 3.
