Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Igazságtétel
274 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 274 FORRÁSOK 81. Történelmi Tényfeltáró Bizottság – részjelentés az 1956-os sortüzekről 1993. november 21. Magyarországon félszáznál több sortűz dördült el 1956. október 23-a és december 28-a között340 – állapította meg a kormány által megbízott Történelmi Tényfeltáró Bizottság.341 A kutatómunka első részjelentését hétfőn, az Igazságügyi Minisztériumban, sajtótájékoztatón ismerteti dr. Kahler Frigyes, a bizottság elnöke és M. Kiss Sándor történész. Az előadók nyilvánosságra hozzák következtetéseiket, és bemutatják az 1956-os sortüzekkel kapcsolatban eddig feltárt dokumentumokat is. A tényfeltáró bizottság munkájának egyik alapvető célja: a történeti értelembe vett felelősök körének megállapítása, vagyis annak vizsgálata, hogy kinek volt joga kiadni sortűzre parancsot, s ezzel a joggal ki és miként élt. A kutatók szerint a tűzparancsok kiadásában – 1956. október 23-a és 28-a között – jelentős szerepe volt az időszakot háborúként megélő szovjet tisztek mellett a feltehetően 1956. október 24-én hajnalban létrejött Katonai Bizottságnak342 és a megyei pártapparátusok vezetőinek, 343 valamint a Központi Vezetőségben lévő személyeknek.344 A bizottság vizs gálta az 1956. november 4-e után létrehozott, a Kádár-rendszer karhatalmi alakulatainak – önállóan, illetve a szovjet katonákkal együtt végzett akcióit is. E sortüzek során egyes adatok szerint 81, mások szerint pedig 163 személy szenvedett halálos sérülést. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a karhatalmi erők állítólagos rendfenntartási feladataikat 340 A bizottság végül 61 sortűz leadását állapította meg az említett időszakban. 341 A Történelmi Tényfeltáró Bizottságot a kormány 1993. január 21-ei határozatával hozta létre, hogy feltárják a kommunista rendszer éveiben elkövetett bűncselekményeket. A Kahler Frigyes vezette bizottság tagja Alföldi Vilma, Borosy András, Kapronczay Károly, M. Kiss Sándor, Pálmány Béla és Sándorfi György volt. 342 A Katonai Bizottság tagja: Czinege Lajos, Fehér Lajos, Földes László, Kovács István, Mező Imre, Piros László és Bata István volt. 343 Az október 23-án Debrecenben leadott sortűz esetében például egyértelmű Komócsin Zoltánnak, az MDP Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága első titkárának a felelőssége. 344 Az MDP Központi Vezetőségének tagja volt 1956. október 31-éig például Apró Antal, Gerő Ernő, Rákosi Mátyás és Révai József is. Továbbá Gáspár Sándor, Horváth Márton, Friss István, Harustyák József, Házi Árpád, Kiss Károly, Köböl József, Mekis József, Nógrádi Sándor, Orbán László, Rónai Sándor, Szabó István, Vas Zoltán, Piros László, Hidas István, Zsofinyecz Mihály, Hegedűs András, Kosa István, Földvári Rudolf, Ács Lajos, Bata István, Szalai Béla, Vég Béla, Benke Valéria, Egri Gyula, Matolcsi János, Nyers Rezső, Sándor József, Antos István, Czinege Lajos, Rapai Gyula, Kádár János, Marosán György, Fock Jenő, Földes László, Kállai Gyula, Németh Károly, Donáth Ferenc és Nagy Imre.
