Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Igazságtétel
262 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 262 FORRÁSOK /2/ Semmisnek tekintendő az olyan elítélés is, amely az /1/ bekezdésben meghatározott időhatáron belül, az ott felsorolt bűncselekménnyel halmazatban – ennél nem súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett – más bűncselekmény miatt is történt, a háborús és a népellenes bűncselekményt kivéve. /3/ A /2/ bekezdés irányadó arra az esetre is, ha az /1/ bekezdésben meghatározott büntetést más bűncselekmény miatt kiszabott, az előbbinél nem súlyosabb büntetéssel foglaltak összbüntetésbe. 2. § [...] 4. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az /1/ bekezdésben meghatározott időszakban olyan bűncselekményekkel kapcsolatban is hoztak koncepciós jellegű ítéleteket, amelyeket az /1/ bekezdés nem sorol fel. Ezeknek az orvoslására perújítási,322 illetőleg törvényességi óvási 323 eljárás keretében van lehetőség. [...] A 3. §-hoz A Javaslat 1. §-ban meghatározott elítélések semmisnek nyilvánítása a törvény erejénél fogva következik be. Az elítéltnek vagy a hozzátartozójának azonban érdeke fűződhet ahhoz, hogy az elítélés semmissé nyilvánításáról hivatalos igazolást kapjon. A Javaslat az igazolás kiadását az ügyben elsőfokon eljárt bíróság feladatává teszi; erre nem hivatalból, hanem az elítélt, illetőleg a hozzátartozója kérelmére kerül sor. Ha az ügyben elsőfokon eljárt bíróság időközben megszűnt, az eljárásra a jogutóda illetékes. A semmisségi igazolás kiadása során a bíróság különleges eljárást folytat le. Ezért a Javaslat kimondja, hogy a bíróság eljárására – az e törvényben 322 Perújítást akkor engedélyezett a törvény, ha az ügyben hamis bizonyítékra alapoztak ítéletet, ha a hatóságok hivatali kötelességüket megszegve jártak el, ha az ügyben több ítélet született, vagy ha az ügyben olyan új bizonyíték merült fel, amelyet eddig nem bíráltak el. Ezt kezdeményezhette az ügyész, a vádlott és az ügyvéd is. Ekkor sor került a per újbóli tárgyalására. 323 A törvényességi óvást csak a legfőbb ügyész kezdeményezhette a Legfelsőbb Bíróság előtt. Törvényességi óvásnak akkor volt helye, ha a megtámadott ítélet törvénysértő vagy megalapozatlan volt. A törvénysértés kimondásához azonban nem kellett újratárgyalni a pert. Ebben az esetben viszont kinyilvánították azt, hogy a bíróság határozata törvénysértő volt, míg a semmisség esetében csak azt mondták ki, hogy az egész eljárást meg nem történtnek kell tekinteni. Ennek a jogorvoslatnak a lehetőségét 1992-ben megszüntették.
