Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)

Igazságtétel

257257

Igazságtétel

• havi 7.000-10.000.- Ft közötti nyugdíj esetében a fogvatartás első éve után havi 800.- Ft-tal, minden további megkezdett év után havi 400.- Ft-tal,

• havi 10.000-15.000.- Ft közötti nyugdíj esetében a fogvatartás első éve után havi 500.- Ft-tal, minden további megkezdett év után havi 300.- Ft-tal,

• havi 15.000.- Ft feletti nyugdíj esetében kártérítés címén nincs nyugdíjemelés.

Mindezek kapcsán le kell szögeznünk, hogy elítéljük a nyugdíjak közt tapasztalható óriási különbségeket. Okvetlenül szükségesnek tartjuk a magas nyugdíjakra vonatkozó részletes adatok közzétételét. Ezt a társadalom ma egyöntetűen követeli.

Az anyagi kártérítés fedezetét a költségvetésben el kell különíteni. Becsléseink szerint az egy összegben kifizetendő rész nem haladja meg a 4-5 milliárd forintot. Ez az összeg csak önmagában jelentős, ha a költségvetés egyes tételeihez viszonyítjuk – pl. a veszteséges vállalatok támogatásához – akkor csak 1-2 százalékról van szó.

A rehabilitációval kapcsolatos minden kifizetésnek személyi jövedelemadó mentesnek kell lennie, mert a számításoknál bruttósítás318

nem történt.

Az értékek 1990. március 1-i állapotnak megfelelően vannak kiszámítva, az inflációs hatást ennek megfelelően kell figyelembe venni. A kifizetések magyar állampolgárok részére és magyar pénznemben történjenek.

A recski kényszermunkatábor és az internálótáborok feloszlatásakor a régi iratok alapján hozott ítéleteket, amelyekkel a törvénytelenül elszenvedett időt akarták törvényesíteni, soron kívül meg kell semmisíteni, mert a törvényesség legkisebb látszata nélkül hozták azokat az intézkedéseket. A törvénytelen eljárások során kivégzettek ill. bármilyen más módon életüktől megfosztottak hozzátartozóit (házastárs, gyermek és szülő) jelképes anyagi kártérítésben kell részesíteni, amelynek összege 500.000.- Ft.

Külön bíróságot kell felállítani azoknak az ügyeknek az elbírálására, amelyeknél az 1989. évi XXXVI.tr.319

alapján bíróság nem semmisíti meg 318 A személyi jövedelemadó 1988. januári bevezetése miatt megemelték a bruttó béreket országszerte. Ez azonban nem járt nettó fizetésemeléssel. 319 Utalás az első, 1989. október 20-án elfogadott semmisségi törvényre, amely az 1956 és 1963 közötti politikai okokból hozott bírósági ítéletek semmisségét mondta ki.