Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Igazságtétel
252 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 252 FORRÁSOK Minden, ami eddig történt, nem rehabilitáció, csupán a fogva tartási időnek a beszámítása a nyugdíj megállapításánál. A Recski Szövetség leszögezi, hogy az 1945. óta lefolytatott politikai indítékú, koncepciós perekben, az 1956 és 1963 között történt megtorlás során hozott bírói ítéletek megsemmisítése, az internáltak, a recski kényszermunkatáborba deportáltak, a kitelepítettek, a Szovjetunióba bármilyen jogcímen kényszermunkára kivittek, illetve politikai paragrafus alapján magyar állampolgár létükre szovjet bíróságok által elítéltek, 314 politikai és erkölcsi rehabilitálása, valamint az elfogadható mértékű anyagi kártérítése, nem jóindulat vagy kegy kérdése, hanem a magyar társadalom történelmi igazságérzetén alapuló nemzeti követelés. Napjainkig az ország népének, a magyar családoknak olyan nagy hányadát érte sérelem, megaláztatás, méltánytalan jogtalanság, hogy mindezek orvoslása társadalmunk egészét érintő s tovább nem halogatható országos igény. E kérdésnek az érintettek egyetértésével történő megnyugtató rendezése nélkül semmiféle nemzeti megbékélés nem képzelhető el és jogállamiságról beszélni sem lehet. Ennélfogva a kormánynak olyan törvényjavaslatot kell előterjesztenie, amely felöleli valamennyi áldozat ügyét, jogszabállyal törli az összes joghátrányt, erkölcsi-politikai elégtételt nyújt és kimondja az anyagi kártérítés szükségességét és lebonyolítási módját. A Recski Szövetség a nemzeti megbékélés érdekét szem előtt tartva nem kívánja a jogsértő bírói ítéletekért vagy közigazgatási eljárásokért közvetlenül vagy közvetve felelős személyek felelősségre vonását, de okvetlenül szükségesnek tartja a kérdésre vonatkozó dokumentumok, irattári anyagok hozzáférhetővé tételét, tudományos igényű feldolgozását és az érintettek megnevezését is tartalmazó nyilvánosságra hozatalát. A Recski Szövetség ugyancsak feltétlenül szükségesnek tartja, hogy történelmünk legutóbbi fél évszázadának tanulságait figyelembe véve (600.000 ember került a holocaust útjára és 600.000 embernek jutott osztályrészül szovjet deportálás) az új alkotmány mondja ki, hogy magyar 314 A többségében német nevű magyar civileket „kis munkára” vagyis malenkij robotra való hivatkozással hurcolták el a szovjetek 1944 decemberétől 1945 nyaráig. A Szovjetunióba érkezésük után a több mint 90 ezer főt a hadifoglyok és külföldi internáltak részére létrehozott GUPVI táborrendszer valamelyik munkatáborában helyezték el, ahol kemény fizikai munkát végeztettek velük. Mellettük több százezer főt hurcoltak el az országból hadifogolyként, míg mások szovjet területen estek fogságba. Közülük voltak, akiket politikai okokból szovjet bíróságok előtt 15– 25 éves börtönbüntetésre ítéltek. Ők a GULAG tábor rendszerébe kerültek. A Szovjetunióba elhurcoltak együttes létszáma a legújabb kutatások szerint elérhette az egymillió főt.
