Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)

Igazságtétel

248 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 248 FORRÁSOK ugyancsak törvénysértést követ el. A törvénysértés az áldozat szempont­jából nem évülhet el. Javaslom, hogy az ankét küldjön ki egy olyan bizottságot, amely kidol­gozza a rehabilitációs törvényjavaslatot. A javaslatot megküldjük vala­mennyi független szervezetnek, s megfelelő összehangolás után benyújt­hatjuk az országgyűlésnek. Semmiképpen nem fogadható el a kormánynak az a jelenlegi elképzelése, hogy az általa felállított rehabilitációs bizottság ez év novemberéig tanulmányozza a periratokat és majd a jövő évben valamikor hozza tető alá a rehabilitációs törvényt.308 [...] Egyúttal javaslom, hogy a független szervezetek állítsák fel rehabilitá­ciós bizottságukat, Független Rehabilitációs Bizottság néven.309 S ebbe vonjuk be a független jogászokat és történészeket. Ennek a bizottságnak az lenne a feladata, hogy az itt elhangzottakat, a közösen kialakult álláspontot képviselje a miniszterelnökkel folytatandó megbeszélésen, valamint, hogy ellensúlyozza a kormány által egyoldalúan összeállított rehabilitációs bizottság munkáját, s érje el, hogy a tömeges rehabilitáció még ebben az évben megtörténjék a jogászbizottság által kidolgozandó törvényjavaslat alapján. Lehetővé kell tenni az 1945 után elkövetett törvénysértések tudomá­nyos feldolgozását. [...] Az áldozatokat teljeskörű rehabilitációban kell részesíteni. Ennek erkölcsi- jogi- és anyagi rehabilitációnak kell lennie, és egyaránt kell kiter­jednie mindenkire (pártállásra való tekintet nélkül). A törvénytelen helyzetben töltött időt megfelelően figyelembe kell venni a nyugdíj-jogosultság megállapításánál. [...] összefoglalva a nyug­díjjal kapcsolatos javaslatokat: Az áldozatok kapják a legkisebb nyugdíj kétszeresét, vagy a fogságban töltött időt háromszorosan számítsák be a nyugdíj időbe: vagy emeljék meg a nyugdíjat egyszer s mindenkor 2000 Ft-tal, s ezzel rendezzék a visszame­nőleges nyugdíjigényeket. [...] Szükségesnek látom, hogy a letartóztatás, a fogva tartás, a kitelepítés alatt kiesett munkabérrel részletesebben foglalkozzunk. [...] 308 Az első semmisségi törvényt végül 1989. október 20-án fogadta el a parlament. 309 Az elítéltek érdekvédelmére alakult három legnagyobb szervezet a TIB, a POFOSZ és a Recski Szövetség az 1989. május 27-én rendezett Törvénysértési és rehabilitációs ankéton alakította meg a Független Rehabilitációs Bizottságot. Azért volt erre szükség, mert a kormány által 1989 áprilisában megalakított Zinner–Földvári- bizottságnak csak jogászok és történészek voltak a tagjai, a volt érintettek azonban nem.

Next

/
Thumbnails
Contents