Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
A nyugati határ megnyitása
213213 A nyugati határ megnyitása kezménye, hogy hazánkon keresztül a fallal kettévágott Németország 224 számos polgára igyekszik keletnémet illetőségét feladva Nyugat-Németországba jutni. A Varsói Szerződés225 kötelékéhez tartozó, válto zásban és válságban élő magyar társadalom, amelynek a saját nemzetének Romániából menekülő tömegeiről is gondoskodnia kell,226 nagyon nehéz helyzetbe került. Ebben az állapotban a magyar társadalom és a magyar kormány csak egyet tehet: humánus megoldásokat keres és talál, ragaszkodik a Helsinki Egyezmény227 szelleméhez és betűjéhez, és a Kormány által aláírt Menekültügyi Konvencióhoz. 228 Ebben a tekintetben az utóbbi napok fejleményei nem minden vonatkozásukban megnyugtatóak. A lakosság őszinte segítőkészsége mellett megjelentek az otthagyott autókat fosztogató bandák és még súlyosabb, hogy megjelent a határon a Munkásőrség, amelynek semmi keresnivalója Az aknazárat az 1980-as évekre elbontották, ezt a szovjet SZ–100-as elektromos jelzőrendszer (EJR) váltotta ki, mely a határvonalnál jóval beljebb futott. A rendszer rendkívül pontatlanul működött, fenntartása költséges volt. Az 1980-as évek politikai enyhülésének következtében 1989. február 28-án az MSZMP PB döntött a jelzőrendszer felszámolásáról, de a szigorú határellenőrzés érvényben maradt. Az április óta folyó munkálatok után 1989. május 2-án Hegyeshalomnál nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a magyar– osztrák határon megkezdődött az elektromos határzár felszámolása. Június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter Sopron– Klingenbachnál jelképesen is átvágta a vasfüggönyt. A jelzőrendszer teljes lebontása azonban csak 1990. december 31-ére fejeződött be. 224 A Berlini fal 1961. és 1989. között zárta körül Nyugat-Berlint, erősen korlátozva a határon történő átkelést. Az NDK állampolgárok nyugatra utazásának lehetőségét 1989. november 9-én jelentette be Günter Schabowski, ennek hatására napokon belül civilek elkezdték bontani a falat. A hivatalos bontás 1990 júniusától novemberéig tartott, a műszaki határzárat pedig egy évvel később számolták fel. 225 A hidegháború idején, 1955 májusában Varsóban alakított közös védelmi szövetség. A Szovjetunió mellett a kelet-európai szocialista országok voltak tagjai. Létrehozása válasz volt az NSZK NATO-ba történő felvételére. Célja volt a NATO ellensúlyozása Európában, valamint a kelet-európai szocialista országok katonai megszállásának legalizálása. Közvetlen konfrontációba a NATO-val sosem került, legnagyobb katonai akciója az 1968-as prágai tavasz leverése volt. A szervezet megmaradt tagjai 1991-ben szüntették meg. 226 A romániai diktatúra elől menekülők száma 1988 folyamán kezdett drasztikusan emelkedni, a hivatalos adatok szerint 1988-ban megközelítőleg 13 ezren, becslések szerint mintegy 20 ezren érkeztek Magyarországra. A menekültek túlnyomó többsége magyar nemzetiségű volt. A menekültek helyzetének rendezésére a Minisztertanács 1988. február 25-ei 3046/1988. számú határozatával létrehozták a „Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó Állami Tárcaközi Bizottságot”. Feladata volt, hogy az érkezők jogi, szociális, egészségügyi, iskoláztatási és munkaügyi gondjait enyhítse. 227 Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmányát 1975. augusztus 1-jén írták alá Helsinkiben a résztvevő államok képviselői. A 35 ország (minden európai, kivéve Albánia és Andorra, valamint: Kanada, USA, Törökország) által aláírt dokumentum kötelezettségvállalásokat fogalmazott meg, melyek eredményeképpen az emberi és kisebbségi jogok területén jelentős fejlődés mutatkozott 1975 és 1990 között. 228 Az 1951-es genfi menekültügyi konvenció.
