Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
A nyugati határ megnyitása
208 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 208 FORRÁSOK az NSZK nagykövetségét „szállták meg”. A magyar külügy ekkor a kérdést a két német állam belügyének tekintette, de hajlandó volt tárgyalni a keletnémet vezetéssel a humánus megoldás érdekében. Természetesen mindeközben a keletnémet politikai vezetés és az állambiztonsági szervek (Stasi) is aktívan tájékozódtak a helyzettel kapcsolatban. A kérdés azonban bonyolódott azáltal, hogy Magyarország korábban, 1989. március 17-én csatlakozott a Genfi Menekültügyi Konvencióhoz, amely június 12-én hatályba is lépett – igaz, ennek fő oka a romániai menekültek már korábban megjelenő tömegei voltak. Ezzel ugyanis Magyarország elfogadta azokat a menekültekre vonatkozó nemzetközi irányelveket, melynek értelmében a menekültnek nyilvánított személyeket erőszakkal nem toloncolhatta vissza hazájukba. Hazánk és az NDK között a kérdésben irányadó az 1969-es egyezmény volt, melynek pontjai kimondták, hogy az NDK állampolgárai vízum nélkül utazhatnak Magyarországra, de Magyarország nem engedi őket harmadik országba távozni. Ráadásul a tiltott határátlépés (vagy annak megkísérlése) tényét a magyar hatóságok a korábbi gyakorlat szerint bejegyezték az útlevélbe, így a visszatoloncolás után a szökni próbálókra a keletnémet büntető törvénykönyv 213. §-a értelmében egytől három évig terjedő börtönbüntetés várt. Első enyhítésként a nyár folyamán ezen a gyakorlaton változtatott a Külügyminisztérium és a tiltott határátlépés tényét ezt követően csak betétlapra jegyezték, melyet a keletnémet állampolgárok így könnyen eltitkolhattak a hatóságok elől. Természetesen a magyar kormány ekkor már a kérdést nem pusztán belügyként kezelte, mivel annak számtalan nemzetközi összefüggése és szereplője volt. Elsősorban tájékozódnia kellett a moszkvai vezetésnél, hogy a gyorsan változó nemzetközi környezet milyen megoldási lehetőségeket tesz lehetővé. Németh Miklós Mihail Gorbacsovnál tett márciusi látogatásán az SZKP vezetője azonban szóban szabad kezet adott a kérdés rendezésében Magyarországnak, kiemelve, hogy amíg ő az SZKP főtitkára, addig Magyarországon nem történhet szovjet katonai beavatkozás, nem ismétlődhetnek meg az 1956-ban történtek.219 Ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, hogy a Varsói Szerződés keményvonalas tagjai (Csehszlovákia, az NDK és Románia) a háttérben készültek egy Magyarország megregulázására tett lépésre is, ami ekkor valós veszélyt jelentett hazánk számára. A német egység megvalósulását – melyhez, mint később kiderült, 219 Oplatka András: Németh Miklós. „Mert ez az ország érdeke.” Budapest, Helikon, 2014, 165.
