Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Pillanatképek a határon túli magyarság életéből
188 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 188 FORRÁSOK között példa nélkül álló válság kétségessé teheti az MSZMP új főtitkára, Grósz Károly tervezett bukaresti látogatását. A Corriere della Sera egyenesen azt állítja, hogy hidegháború tört ki Budapest és Bukarest között. A Scinteia 197 egyik cikkéből, s a román diplo máciai rendszabályból arra következtet, hogy Ceauşescu hajthatatlanul tovább akarja folytatni a Romániában élő kisebbségek nemzetiségüktől való megfosztását célzó politikáját, és illetéktelen beavatkozás gyanánt visszautasítja Budapestnek azt a követelését, hogy ismerje el az Erdélyben élő kétmillió magyar emberi és állampolgári jogait. gi/tf A tüntetés román visszhangja (Bárdi István) SZER München, 1988. június 29. Világhíradó A magyar tüntetés román visszhangja nem váratott magára sokáig. Ceauşescunak kedden a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága előtt tartott beszédéből világosan kiderült: a falurombolás őrült tervét továbbra is a nemzetiségi kérdés egyedül járható útjának tekinti. És a megtorló intézkedés sem maradt el. Azonnali hatállyal bezárták a kolozsvári magyar főkonzulátust, sőt Ceauşescu a budapesti román követség leépítésével is fenyegetőzött. Azaz a túszrendszer működésbe lép: amint erősödik a magyarországi tiltakozás, Bukarest még szorosabbra húzza a gyeplőt, megmutatva, hogy az ostor úgyis a magyar kisebbség hátán csattan. És bizonyára vannak, akik megrökönyödnek Gere Mihály, a Magyar Nemzetiségű Román Dolgozók Tanácsának elnöke szavai hallatán, aki kifejtette, hogy a Ceauşescu korszak legnagyobb vívmánya, a teljes honfiúi egyenlőség biztosítása. De miért is ütköznénk ezen meg, ha a magyar hivatalos politika, évtizedeken át a szőnyeg alá seprést folytatta – vétkesek közt cinkos, aki néma. A magyar külpolitika jószolgálati küldöttségeket indított útra afrikai 197 A Román Kommunista Párt vezető napilapja, mely 1931 és 1989 között jelent meg. A forradalom után a lapot megszüntették, vagyonát nagyrészt az Adevărul vette át.
