Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Pillanatképek a határon túli magyarság életéből
169169 Pillanatképek a határon túli magyarság életéből 47. A Menedék Bizottság fölhívása 1988. január 29. A Menedék Bizottság fölhívása Alulírottak bizottságot alakítottunk az Erdélyből, Romániából menekülők helyzetének föltárására,168 a közvélemény tájékoztatására és mozgósítására, megsegítésük módozatainak kidolgozására már formálódó egyéb csoportokkal együttműködésben. Bizottságunknak minden rokonszenvező a tagja lehet, aki a munkában részt szeretne venni. Ez első közleményünk. * Románia tűrhetetlen közállapotai – a nyomor, a munkakényszer, a terror, a civilizált élet szokásos szerkezetének erőszakos szétzúzása, a nemzeti és vallási kisebbségek elnyomása miatt köztudomásúlag egyre több romániai állampolgár választja a külföldre menekülés különféle formáit. Legtöbbjük magyar, s úticéljuk többnyire Magyarország. De a Nyugatra távozók legfontosabb közbeeső állomása is hazánk! A számos szabályszerű bevándorlón vagy áttelepülőn kívül több ezer „illegális” menekült bujkál nálunk, zömmel erdélyi magyarok, de egyre, több román is; sokuk eleve nem is rendelkezett semmiféle érvényes útiokmánnyal. Az MSZMP KB külügyi titkárának, Szűrös Mátyásnak minapi nyilatkozatáig169 úgy tetszett, a kormányzatnak nincs menekült-politikája. Idén janu árban megtörténhetett az a felháborító eset, hogy erdélyi menekülteket 168 A második világháború után az 1980-as évek végéig gyakorlatilag senki nem akart Magyarországra menekülni. Ez a helyzet 1987-ben változott meg, amikor a romániai diktatúra elől a jobb és némiképp szabadabb élet reményében igyekeztek Magyarországra távozni. A hivatalos adatok szerint 1988-ban megközelítőleg 13 ezren, becslések szerint mintegy 20 ezren érkeztek Magyarországra. A menekültek túlnyomó többsége magyar nemzetiségű volt. A havi 1000 főt 1988 márciusában érte el, a havi 2000-t 1988 szeptemberében. Kiugróan sokan – értelemszerűen magyarok – 1990 márciusában és áprilisában érkeztek. A helyzet a magyar társadalmat felkészületlenül érte, de mint a dokumentumból is kitűnik, gyorsan reagáltak rá. 169 Az interjú 1988. január 25-én hangzott el a Kossuth Rádió Rádiónapló című műsorában. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB külügyi titkára hivatalos személyként itt szögezte le először, hogy a határon túli magyarság – ami hosszú évtizedekig tabutéma volt a hivatalos politika számára is – a magyar nemzet részét képezi. Kijelentette azt is, hogy a megfelelő szabályozás kialakításáig a magyar hatóságok nem lépnek fel az ideiglenesen az országban tartózkodókkal szemben.
