Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Pillanatképek a határon túli magyarság életéből
167167 Pillanatképek a határon túli magyarság életéből állították a hivatalos magyar politikát is: mit kezdjenek velük, visszatoloncolják-e őket, vagy menekültjogot adjanak nekik. A társadalom is megmozdult, és lehetőségeihez mérten igyekezett a menekülteken segíteni. A legnagyobb tiltakozást és megmozdulást a romániai, úgynevezett „településszisztematizálási” – vagy ahogy a köznyelvben ismertté vált – falurombolási terv váltotta ki. A sztálinista román vezetés egyik legelképesztőbb ötlete szerint több ezer falvat azzal az indokkal számoltak volna fel, hogy azok nem elég hatékonyan veszik ki részüket a nemzetgazdaságból, lakóikat pedig agráripari központokba akarták telepíteni. Nem volt nehéz észrevenni, hogy az intézkedés a jórészt falvakban lakó magyarság összetartó erőit próbálta volna meg szétzúzni. Ennek kapcsán került sor az 1988-as úgynevezett Erdély-tüntetésre a budapesti Hősök terén, melyen mintegy százezren vettek részt.165 A demonstráció azonban nemcsak kifelé, Romániának üzent, hanem komoly belpolitikai üzenete is volt: megmutatta, hogy az ellenzék képes tömegeket megmozgatni egy hivatalos politikán kívül álló ügyben is. A falurombolás terve az egész világon ellenszenvet váltott ki, és több nemzetközi szervezet is elítélte azt. E terv végére pontot tenni, ahogy megannyi más esetben is, csak a kelet-európai rendszerváltások tudtak: 1989–90 folyamán megtörtént a demokratikus átmenet a térség országaiban. A viharos lefolyású romániai forradalom mintegy két hét alatt elsöpörte a diktatúrát, és reményt adott a békés együttélésre a romániai nemzetiségek között.166 Az természetesen már más kérdés, hogy ez a remény hamar elillant. 1990 tavaszán a marosvásárhelyi „fekete március” idején már tisztán etnikai alapon terrorizálták a helyi és az egész erdélyi magyarságot. A csehszlovákiai kommunista rendszer is gyorsan, az ún. bársonyos forradalom következtében bukott meg, melynek mind előkészítésében, mind lebonyolításában – mint az egyik forrásból is látszik – részt vettek a helyi magyarok. 167 A komor képet festő dokumentumok sorát az erdélyi magyarság megsegítésére összeadott és elküldött segélyszállítmányokkal kapcsolatos iratok teszik valamelyest pozitívvá: ezeken keresztül mutatkozik meg a magyarországi társadalom hatalmas, erőn felüli segítségnyújtási készsége, s mindez egy olyan időszakban, amikor határainkon belül az anyagi lét kérdései 165 Szekér Nóra: Átkelés a Rubiconon. Az Erdély-tüntetés 1988-ban. Rendszerváltó Archívum, 2018/2, 4–13. 166 Bandi István: Az 1989-es romániai forradalom látható és láthatatlan aspektusai. Rendszerváltó Archívum, 2019/4, 12–17. 167 A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok, 1989–1992, I–II. Szerk. Popély Árpád – Simon Attila. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2009.
