Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Nemzeti Kerekasztal
125125125 Nemzeti kerekasztal SZDSZ eredménynek tekinti, hogy megszületett a választójogi törvény tervezete, és hogy az alkotmánymódosításra tett javaslat elhagyni indítványozza a pártállami rendszert leíró kifejezések túlnyomó többségét. Eredményként könyvelhető el a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény tervezett módosítása, amely kizárja a politikai jogok gyakorlásának üldözését. Ez azonban kevés, számtalan kérdésben nem sikerült megállapodásra jutni az SZDSZ értékelése szerint. A szervezet nem látja megnyugtatónak azt a megoldást, hogy a kormány valamennyi tárgyalófél különvéleményét is a parlament elé terjessze. Álláspontjuk szerint ugyanis a jelenlegi Országgyűlés nem dönthet a békés átmenet alapvető kérdéseiben, ha a politikai tárgyalófelek között nincs egyetértés. Az SZDSZ ezért azt indítványozza, hogy népszavazás döntsön a demokratikus átmenet néhány alapvető kérdéséről. 112 Javasolják, hogy népszavazás döntsön a pártszervezetek munkahelyi működéséről is, a köztársasági elnökválasztásról, meg arról, hogy elszámoljon-e az MSZMP vagyonával, vagy hogy föloszlassák-e a munkásőrséget. A Fidesz nevében Kövér László kifejtette, hogy az EKA föladta eredeti álláspontját. Nem sikerült – az SZDSZ által is felsorolt – kérdésekben közös álláspontra jutni az MSZMP-vel. Ilyen körülmények között pedig nem vállalhatja a Fidesz a dokumentumok aláírását. Gaskó István tolmácsolta a szociáldemokraták véleményét, ők szintén a köztársasági elnök kivételes választási módszerét és a választás időpontját tartják elfogadhatatlannak. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának ellenvéleményét Csákó Mihály fejtette ki. A Liga elsősorban azt nehezményezi, hogy az MSZMP nemhajlandó kivonulni a munkahelyekről. Elképzelésük szerint a munkahelyeken egyetlen pártnak sincs semmi keresnivalója. Ezt követően Nagy Imre, Demisz-vezető kért szót: elmondta, hogy a harmadik oldalon is volt vita, de annak nyilvános kiteregetésétől ő tartózkodik. Pozsgay Imre ezután felszólalásában védelmébe vette azt az öt ellenzéki szervezetet, amely végül is vállalkozott a közös nyilatkozat aláírására. „Az MSZMP a tárgyalások méltóságára törekedett, nem úgy, mint az 112 A kezdeményezés nyomán 1989. november 26-án megtartott négyigenes népszavazás döntött a köztársasági elnök közvetett, Országgyűlés általi megválasztásáról, a pártvagyon elszámoltatásáról, a Munkásőrség feloszlatásáról és a pártok munkahelyeken történő működésének megtiltásáról. A szavazás napján az utóbbi három kérdésben igazi tétje már nem volt a voksolásnak, azok a korábban meghozott döntések bizonyos jóváhagyásául szolgáltak.
