Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Nemzeti Kerekasztal
118 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 118 FORRÁSOK 118 a képviselőket az indokolatlan visszahívásoktól és lemondásra való felszólításoktól; 98 • a többpártrendszerű politikai berendezkedés alapvetően nem jelenthet a társadalom számára nagyobb anyagi terheket, mint az egypárti struktúra; • az új, illetve tevékenységüket felújító társadalmi szervezetek, pártok működéséhez szükséges méltányos feltételek megteremtésére irányuló kormányzati munkálatok felgyorsítását. (A felek felkérik a Minisztertanács Hivatalának elnökét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket.); • az MSZMP tanújelét adva a gazdálkodás terén önmérsékletének, a kezelésében lévő vagyonból kétmilliárd forint értékben ingatlanokat ad át a kormányzatoknak társadalmi hasznosításra, ideértve a pártok működési feltételeinek biztosítását;99 továbbá a folyó költségvetési támogatásából 50 millió forintot visszaadott az állami költségvetésnek; • az országgyűlési képviselőválasztás jelöltjeinek kampányára az állami költségvetésből mintegy százmillió forintra van szükség, amely a jelöltek, illetve a jelölteket állító pártok és szervezetek között normatív alapon kerüljön szétosztásra. (A felek felkérik a pénzügyminisztert, hogy a jelzett összeg biztosításáról gondoskodjék.); • a nemzeti tájékoztatási intézmények munkájában maradéktalanul érvényesüljön a pártatlanság elve. Ennek érdekében kerüljön felállításra a három fél szervezetei által előterjesztendő személyiségekből a pártatlan tájékoztatás bizottsága; • a politikai stabilitás elősegítése érdekében kívánatos a köztársasági elnök ez évi megválasztása. 100 98 A politikai követelések ilyen jellegű súlya arra helyeződött, hogy az Országgyűlés mihamarabb oszlassa fel magát, és írják ki az új országgyűlési választásokat. 99 A Minisztertanács 1133/1989. (X. 29.) MT. határozatával tudomásul vette, hogy az MSZMP utódpártja, az MSZP az MSZP Elnöksége megtette a szükséges lépéseket a kezelésében levő, a magyar állam tulajdonában álló ingatlanok kezelői jogának rendezésére. Ennek lényege, hogy az MSZP csupán azoknak az ingatlanoknak a kezelői jogát szándékozik fenntartani, amelyekre mint politikai párt működéséhez feltétlenül szükség van. A felszabaduló ingatlanokat más pártok céljára, illetve egészségügyi, szociális, művelődési és más állami feladatokra igyekeztek kijelölni. Ezzel természetesen a pártvagyon kérdése nem rendeződött, az még hosszú időn keresztül szerepelt a politikai napirenden. 100 A köztársasági elnök megválasztásának időpontját végül 1990. január 9-ére írták ki. Ennek a pontnak az érvényesítése a köztársasági elnöki intézményről szóló jogszabály rendelkezéseivel összhangban mindenképp azt jelentette volna, hogy a köztársasági elnök megválasztására az új országgyűlés megválasztása előtt, közvetlenül a nép által történt volna meg. Ezt akadályozta meg a négyigenes népszavazás eredménye.
