Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Nemzeti Kerekasztal
111111111 Nemzeti kerekasztal – a megbeszélések résztvevőinek és a felek jogállásának meghatározásánál nem fogadható el politikai megfontoláson alapuló kizárás, a működőképesség követelményét ugyanakkor szem előtt kell tartani; – a tárgyalások célja olyan politikai jellegű megállapodások kialakítása, amelyekhez csatolhatok a szükséges állami intézkedések és jogszabályok tervezetei, valamint a megszületésük határidejére vonatkozó állásfoglalások; – tanácskozás maga azonban nem gyakorol közvetlen közjogi funkciókat 88; – a tanácskozás ideje alatt a felek tartózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások célját; a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megállapodásokat 89 ; – a politikai megállapodásokat valamennyi tárgyalófél saját szervezetében elfogadtatja és a nyilvánosság előtt is képviseli, továbbá a megállapodások érvényre juttatását minden rendelkezésére álló politikai eszközzel biztosítja. II. 1. A politikai egyeztető tárgyalásokon három tárgyalófél vesz részt a politikai megállapodások kialakításában. a/ Az Ellenzéki Kerekasztal (a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság; a Fiatal Demokraták Szövetsége; a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt; a Kereszténydemokrata Néppárt; a Magyar Demokrata Fórum; a Magyar Néppárt; a Magyarországi Szociáldemokrata Párt; a Szabad Demokraták Szövetsége; valamint a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája mint megfigyelő); b/ A Magyar Szocialista Munkáspárt; 88 A Nemzeti Kerekasztal nem választás eredményeként jött létre, ebből is kifolyólag az ellenzék el kívánt zárkózni attól, hogy illegitim alkotmányozási folyamat részese legyen. Az új alkotmány elfogadását is a szabadon választott új országgyűlés feladataként kívánták meghatározni. Miután azonban az MSZMP ragaszkodott, hogy az alkotmány is napirendre kerüljön, így ennek részletes megvitatására is sor került. 89 Az ún. sarkalatos törvényeket a háromoldalú kerekasztal-tárgyalások első szakaszának lezárása után fogadták el. Ezek voltak: 1989. évi XXXI. tv, az alkotmány módosításáról, 1989. évi XXXII. tv. az Alkotmánybíróságról, 1989. évi XXXIII . tv. a pártok működéséről és gazdálkodásáról, 1989: XXXIV. tv. a képviselők választásáról, az 1989. évi XXXV. tv. az Elnöki Tanács megszűnéséről és a köztársasági elnök választásáról, az 1989. évi XXXVI. tv. a büntetőtörvénykönyv módosításáról.