Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Nemzeti Kerekasztal
103103103 Nemzeti kerekasztal jegyzőkönyv készül. A teljes ülések a nyilvánosság előtt folynak; az albizottságok tevékenységéről készült jegyzőkönyveket a tárgyalások befejezését követően a felek jogosultak nyilvánosságra hozni. A felek a tárgyalások állásáról időről-időre kölcsönösen elfogadott közleményt adnak ki. Ha a tájékoztató szövegében nem tudnak megállapodni, mindkét tárgyalófél jogosult önálló tájékoztatást kiadni. A tájékoztatók rövidítés nélkül jelenjenek meg az országos napilapokban, és kapjanak nyilvánosságot a Magyar Televízióban, illetőleg a Magyar Rádióban. A megállapodásokat teljes terjedelmükben nyilvánosságra kell hozni; azok megtartására a felek kötelezik magukat. Az MSZMP vállalja, hogy a megállapodásokat hiánytalanul a kellő hatáskörrel rendelkező állami szervek elé terjeszti, és azokat – a párttag képviselők, illetőleg miniszterek révén – a megállapodásoknak mindenben megfelelő jogszabályok megalkotására készteti. A napirenden szereplő törvénytervezetekről a tárgyalások alatt társadalmi vita folyik. A megállapodásoknak megfelelő jogszabályok az ott rögzített rövid határidőn belül hatályba lépnek. Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal közötti politikai tárgyalásoknak nem az alkotmány tartalmáról, hanem az alkotmányosságra való átmenet kérdéseiről kell folyniuk. Meggyőződésünk szerint az alkotmányozás, a köztársasági elnök és az alkotmánybíróság intézményének megalkotása az új, szabadon választandó országgyűlés feladata. 74 A tárgyalások célja az, hogy a demokratikus átmenet előfeltételét jelentő jogszabályok ügyében, illetőleg az országgyűlési választások időpontjában a felek megegyezésre jussanak. A tárgyalások napirendjét ily módon döntően a politikai szereplők születését és a politikai akaratok megméretésének szabályait rendező törvények, továbbá a demokratikus átmenet erőszakmentességét elősegítő intézkedések alkotják. A tárgyalások napirendjére kerülnek: • a politikai pártok alapításának, illetőleg működésének szabályozása; • a sajtó- és információs törvények; • a Büntető és a Büntetőeljárási Törvények módosítása; • a választójog újraszabályozása; 74 A hivatalban levő Országgyűlés megválasztására még 1985-ben került sor, ennél fogva politikai legitimációját az ellenzék vitatta. A felek végül abban állapodtak meg, hogy a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai során megszületett kompromisszumban foglaltakat, illetve ennek megfelelő jogszabályokat a hivatalban levő Országgyűlés alkotja meg és fogadja el.
