Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
Források - 3. Jegyzőkönyv a történelmi albizottság 1989. január 27-i üléséről (1989. január 27.) Berend T. Iván által a történelmi albizottság munkája nyomán összeállított tanulmány részletes vitája és a népfelkelés formulájának elfogadása
82 Ellenforradalomból népfelkelés Források formától, a jogfolytonossággal is szakít� Jogforrást teremtő hatalomként lép be� Miért tartom ezt nagyon fontosnak? Két szempontból� Azért, mert ebben az anyagban a közvetlen demokráciára és a parlamentarizmusra történő utalás szerintem nagyon szépen kifejezésre jut, de az a fogalom, hogy népi demokratikus politikai intézményrendszer, valahogy azt is meg kellene fogalmazni, mert tudniillik ez kínál lehetőséget arra számunkra, hogy megmutassuk, hogy Magyarországon az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzeti Kormány megalakulása után kialakult, elindult egy olyan folyamat, amely olyan politikai intézményrendszert teremtett, hogy kezdeményeiben még korlátozott módon való jelenvalóságában is a parlamentáris demokrácia és a közvetlen demokrácia funkciója túlhalad egy polgári demokrácián� No most valahol ez történelmi kiindulópont� De folytatás szempontjából is lényeges, mert igaza van itt a tervezetnek abban, hogy hogy történik a sztálinista modell kiépítése� Nálunk a sztálinista modell kiépítése a népi demokratikus intézményrendszer leépítésével egyidejűleg realizálódik és ha azt bemutatjuk, tudjuk, hogy mit veszítettünk el tulajdonképpen, milyen lehetőségeket veszítettünk el� Nem szeretném szaporítani a szót, de azért nem tudok kitérni az elől, hogy bizonyos értelemben ma újra elő fog jönni az a probléma, amit az üzemi bizottságok jelentettek� Elő fog jönni azért, mert 1948-ig ezek teljesítették funkcióikat úgy, ahogy, de az államosításnál megszüntették őket, és 1956-ban a munkástanácsok nem a semmiből jöttek elő, hanem annak az igényével, hogy a munkás bele akart szólni az ügyekbe� És a további kísérletek� Az üzemi bizottságok nem szakszervezeti szervek voltak, hanem a munkavállalók által választott képviselet� Ha Magyarországon itt megint visszatérünk a szakmai szervezkedésre, hogy egy üzemben majd lesz tíz szakszervezet, akkor végül mégis oda jutunk, hogy a munkásságnak lesz-e képviselete vagy nem� Most nem politizálni akarok, félreértés ne essék, de ha valahol ez van, annyit megérdemel, hogy nyoma legyen� A következő kérdés, amit szeretnék kiemelni ez az 1953 és 1956 közötti periódus� Tudniillik nekem az a meggyőződésem, hogy 1954 őszére, tehát 1954 októberére, novemberére Nagy Imrének kialakult egy olyan felfogása, ami eltér a szocialista építés vagy a szocialista iparosítás sztálini vagy sztálinista programjától� Most én abban látom itt Nagy Imre tekintetében az előrelépést, hogy Nagy Imre nemcsak а pоlitikán kíván változtatni, hanem az intézményrendszeren is� Tudniillik kevésbé közismert, hogy az MDP harmadik kongresszusa előtt Nagy Imre újra fölvetette a több párt lehetőségét, amit elvetettek, ő viszont előjött a Hazafias Népfronttal� A Hazafias
