Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
Források - 3. Jegyzőkönyv a történelmi albizottság 1989. január 27-i üléséről (1989. január 27.) Berend T. Iván által a történelmi albizottság munkája nyomán összeállított tanulmány részletes vitája és a népfelkelés formulájának elfogadása
73 Források elmaradtunk� Elmaradtunk és ahhoz, hogy mindenekelőtt a párt közvéleményt, párt értelmiséget, de most már az egész pártot, mozgósítani tudjuk ahhoz valahogyan mégis csak a marxizmus talaján kellene a jelen és a jövő problematikáját is megközelíteni� Nagyon sok jó megjegyzés van ebben a szövegben e tekintetben is, mégis keveslem� Kitűnő megjegyzés például az – hogy áttérjek egy más témára, amely azonban szervesen következik –, hogy az a fél reform, amely 1968 óta folyt, vagy egy ideig lendületben volt, aztán megtámadtatott és megtorpant, aztán az újra indult fél reform és így tovább� Terv és piac kombinálásának eredeti 68-as, 66-tól 68-ig kidolgozott filozófiáját – ahogy a szöveg nevezi – úgy érvényesítette, hogy tervnek és piacnak is az előnyei helyett a hátrányai mutatkoztak meg és kombinálódtak inkább� Ide kívánkoznék egy elemzéskísérlet, ha röviden is, egy vázlat legalább arról, hogy ez egy csöppet sem véletlen ha a tervezés a bürokrácia kezében van� Itt nemcsak, a nagy lobbik és ilyesmik példájának megemlítése a lényeges – bár máig gátja a komoly előrelépésnek – hanem az, hogy a bürokratikus, néha ilyen poszt-sztálinista bürokrácia és a kispiac, második, harmadik gazdaságos kispiac stb�, igen könnyen és jól kombinálhatók akár egy családban is akár úgy, hogy funkcionárius a férj és butikos a feleség, és ennek példája évtizedek óta előttünk volt Jugoszláviában� Ez a probléma véleményem szerint elméleti probléma is, hogy mit értsünk szocialista piacgazdálkodáson, annak komoly megközelítéséhez ezekkel a tapasztalatokkal – Jugoszlávia tapasztalatával – mindenképpen szembe kell nézni� Legalább egy rövid vázlatban utalni kellene erre a problémára� Elnézést kérek, kétszerre tudtam elolvasni az anyagot, és ha van utalás, amit hiányolok, de az ott van, akkor elnézést kérek� Egyszerűen arról van szó, hogy korábbi változataiban is olvastam már az anyagot, és hát egy kissé fárasztó ennyiszer olvasni� Én tegnap újraolvasva úgy éreztem, hogy ez a probléma, amely objektív probléma és ugyanakkor az elméleti meggondolások középpontjába kellene, hogy kerüljön, ez vagy nem kellő súllyal szerepel, vagy hiányzik� Én a szó szűkebb értelmében vett ideológiai, bár eddig inkább szűkebb értelemben vett elméleti problémákról beszéltem, tehát a szó tágabb értelmét használva ideológiai problémákkal kapcsolatban azt hiszem, hogy a kultúrpolitikai munkaközösség 1973� 3-as állásfoglalásának a jellemzése helyett tegnapelőtt a tudománypolitikai munkaközösség ülése, ha jól emlékszem, egyhangúlag egyetértéssel állapította meg, hogy az a tudománypolitikai irányelveknek ellentmondó állásfoglalás volt� A bemutatása ennek az állásfoglalásnak helyes, tapintatos, és nem is – ha ezt holnap reggel így kellene közölni, akkor nem – tenném
