Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
ELLENFORRADALOMBÓL NÉPFELKELÉS – KÉT VILÁG KÖZÖTT EGYENSÚLYOZVA - A pártaktíva
41 A pártaktíva ez esetben ráadásul nemzetközi – szemlélő számára, hogy a pártvezetés az alapvető kérdésekben sem egységes, a pártszakadás megemlítése pedig okot adott a találgatásokra� A példákból világosan látható, hogy Pozsgaynak nem állt szándékában a pártegység megbontása, bár ha el is ment a lehetőségei határáig sőt, szerepvállalásaival időnként komolyan feszegette is ezeket a határokat� Vele kapcsolatban azonban sokakban rögzült a pártegységet veszélyeztető politikus képe, és ez a kép szinte önálló életre kelve, a nem létező pártszakítási szándék ellenére is politikai tényezővé vált, ami szerepet játszott Pozsgay általános megítélésében és a bizalmatlanság, az ellenségesség konkrét formáit öltve megmutatkozott a pártaktíván is� 1956 újraértelmezésének ügyében Pozsgay eljárását vizsgálva a pártszerűség kérdése az, ami az egyik leginkább vitatott, legellentmondásosabb lépés volt részéről� A fentebb említett Lenin-példa arra is alkalmas volt, hogy az aktíván a népfelkelés bejelentésével kapcsolatban hangoztatott egyik vád, a pártszerűtlen eljárás vádjára választ adjon� Tény ugyanis, hogy Pozsgay a megbízatását a Központi Bizottságtól kapta, és az elvégzett munkáról, valamint az eredményekről beszámolnia is a KB-nak kellett volna� A pártaktíván erre a kérdésre adott válaszában az egyéni meggyőződésből fakadó véleménynyilvánítás szabadságára és a nyilvánosság tájékoztatására tett vállalásaira hivatkozott� Ez ugyan nem tette semmissé a tényt, hogy pártszerűtlen eljárás volt a nyilvánosságra hozatal módja, de alkalmas eszköznek bizonyult, hogy ott és akkor megvédje az álláspontját� A nyilvánosságra hozatal ügyében megoszlanak a vélemények azt illetően, hogy Pozsgay akciója mennyire volt tervezett� Elterjedt vélekedés, hogy az albizottság ülésén elhangzott népfelkelés kifejezést meghallva meglátta benne a lehetőséget, hogy politikai eszközt kovácsoljon a maga számára, ezért gyorsan elköszönt, és elment megszervezni az interjút� Ezt a feltételezést árnyalja az a tény, hogy Pozsgay már az albizottság ülésének kezdetén jelezte, hogy háromnegyed tizenkettőkor más elfoglaltsága miatt távoznia kell, vagyis a távozásának oka nem az ülésen röptében elcsípett népfelkelés kifejezés volt – ami természetesen nem zárja ki, hogy az új formulával itt szembesült először, és rögvest tervet is készített, bár kevéssé hihető� A másik változat szerint Pozsgay „magányos merénylőként”, de jó előre kigondolt terv szerint járt el� A népfelkelés formuláját a Kossuth Rádió január 28-án közölte, éppen akkor, amikor Grósz Károly külföldön tartózkodott� Pozsgay a pártaktíván határozottan cáfolta, hogy az időpontok
