Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
ELLENFORRADALOMBÓL NÉPFELKELÉS – KÉT VILÁG KÖZÖTT EGYENSÚLYOZVA - A pártaktíva
38 Ellenforradalomból népfelkelés – két világ között egyensúlyozva Ellenforradalomból népfelkelés azt kockáztatják, hogy egy sikertelen katonai akció után egy még előnytelenebb békét kényszerítenének rá az országra� 70 Az ülésen kijelentette, hogy ha érveit nem fogadják el, kilép a kormányból és a Központi Bizottságból, és megpróbálja meggyőzni az embereket saját igazáról� Pozsgay ezt a példát a pártfegyelem és a személyes meggyőződés összeütközéséből adódó konfliktushelyzet feloldásának kapcsán idézte fel, amellett érvelve, hogy egy korszerűen működő pártban a nézeteltéréseket vitákban kell tisztázni, ahhoz pedig az eltérő vélemények tolerálása elengedhetetlen� A történelmi példák metanyelvként való alkalmazása azonban nagyban függ a befogadó közegtől, az egykori események új környezetben felidézve már nem biztos, hogy ugyanazokat a reflexeket hívják elő a hallgatóságból� Lenin egykori szándékának felemlítése 1989-ben Magyarországon nem a meggyőződéséért végsőkig kiálló politikus képét, hanem a pártszakadástól való félelmet idézték fel a párttagokban, és a pártaktívát követő tavaszi események bizonyára sokukat megerősítették abbéli félelmeikben, hogy tevékenységével Pozsgay – akit ez idő tájt már egyébként is sok vád és kritika ért a pártszakadás kérdésében – az MSZMP szétszakítását készíti elő� Reformer politikája bírálatának egyik mögöttes eleme a párttagságon, a pártapparátuson és pártvezetésen belül is az a feltételezés volt, hogy saját politikai céljainak érdekében Pozsgay szét akarja szakítani az MSZMP-t� Mivel a pártszakítás szándékának vádja a pártaktíván is elhangzott, ezért érdemes röviden kitérni arra, jogosan élt-e ez a félelem Pozsgayval szemben� Pozsgay saját ebbéli lehetőségeiről 1993-ban így írt: „Az én véleményem akkor is az volt, ma is az, hogy személy szerint nekem jól jött volna egy pártszakadás, még inkább egy látványos kizárás a pártból, amelynek következtében elvihettem volna magammal egy új pártba az MSZMP reformerőit� Ám ez a lépés ekkor még – 1989 elején vagyunk – óriási kockázatot jelentett volna az ország számára� Ma is az a véleményem, hogy mind az ország, mind egy a progresszióhoz tartozó, az ország érdekeit is szolgálni tudó hiteles baloldal tovább élése szempontjából az volt a helyes, amit akkor cselekedtem� Egy kiválás, egy kizáratás, a vele járó bomlás, készületlenül érte volna az összes politikai erőt, amely parlamentáris úton kívánt politikai folyamatokba kapcsolódni, a küzdelemben részt venni� Az igazi tét a békés átmenet biztosítása volt, s ebből a szempontból 70 Lenin, Vlagyimir Iljics: A forradalmi frázisról� In: V. I. Lenin Művei, 27. kötet. Budapest, Szikra, 1952, 1‒ 12 �
