Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
ELLENFORRADALOMBÓL NÉPFELKELÉS – KÉT VILÁG KÖZÖTT EGYENSÚLYOZVA - A pártaktíva
35 A pártaktíva hogy az eseményre még a február 7-ei PB-ülés előtt sor kerülhessen, fokozva ezzel a nyomást Pozsgayn, aki bár magabiztosnak mutatkozott, ezekben a napokban élt benne a bizonytalanság a tekintetben, hogy helyesen és megfelelő módszert követve tett-e mindent,65 így a nyomás gyakorlás időzítése valóban jó volt� A fogadtatás éppen az ellenkezője volt a néhány nappal korábban, Hódmezővásárhelyen tapasztaltaknak� Visszaemlékezésében Pozsgay maga is beszámol az ellenséges hangulatról, becsmérlő és fenyegető kijelentésekről� „Ahogy beléptem, kitört a füttykoncert, fújolások, rosszindulatú bekiabálások növelték a káoszt� Az enyhébbek közé tartozott, amikor azt kiabálták, »vágj a pofájába« vagy »most rúgj bele«� A saját fülemmel hallottam, amikor valahonnét felhangzott »most lődd le a rohadt kutyát«� A kormányőröket kitörte a frász, azt lesték, hogyan tudnak egérutat találni nekem�”66 Pozsgay abban az időszakban több halálos fenyegetést is kapott� A Belügyminisztérium III/III-3-B alosztálya által írt egyik levél szerint egy fiktív feladójú levélben valaki az „ellenforradalomból megmaradt” lőszerét tervezte felhasználni Pozsgay ellen egy március 15-ére tervezett merényletben� Egy másik esetben a házának védelmét korábban biztosító kormányőr tett egyértelmű kijelentést arra vonatkozóan, hogy szolgálati fegyverével lelövi a politikust� 67 Mindezek ellenére a videofelvételen jól látható, hogy Pozsgay nyugodt és magabiztos maradt� Az est folyamán mindvégig fejből, illetve jegyzeteiből beszélt, ami a jelenlevők számára tűnhetett rögtönzésnek, azonban Pozsgay beszédeit ismerők felfedezhették azokat a paneleket, amelyek évek, de akár évtizedek óta visszatérő elemei voltak beszédeinek és írásainak� Az idézetekkel és történelmi analógiákkal gazdagon fűszerezett gondolatai sokak számára időnként túl intellektuálisnak tűntek, amit egyesek szóvá is tettek, de az államminiszter célja láthatóan nem is az újraértékelés nyomán kialakult helyzet és a felmerült kérdések leegyszerűsítése, hanem éppen ellenkezőleg, azok részletgazdag kibontása és több aspektusból történő megvilágítása volt politikai, gazdasági és társadalmi összefüggésekbe ágyazva azokat� 65 Pozsgay i. m � 1993, 97� 66 Uo� 106� 67 Takács Tibor: Káderbiztonsági szolgálat. Védett vezetők és az állambiztonság a Kádárkorszakban. Budapest, Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, 2015, 20, 94 �
