Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
ELLENFORRADALOMBÓL NÉPFELKELÉS – KÉT VILÁG KÖZÖTT EGYENSÚLYOZVA - A bizottság munkája
2727 A bizottság munkája készülő anyagról� 43 A következtetést, ami mindebből az MSZMP számára következett, legtömörebben Bayer József fogalmazta meg: a párt a megvál tozott politikai környezet miatt versenyhelyzetben van, és határozottabb, gyorsabb kiállásra és a múlttal való szembenézésre van szükség már csak a párt saját arculata miatt is� 44 Érdemes a közlés kérdéskörével kapcsolatban még egy következtetés erejéig megmaradni ennél a témánál� Az albizottság működése nagyobb figyelmet Pozsgay rádióinterjúját követően keltett, aminek kapcsán a nagybizottság vezetője több alkalommal, különböző körökben beszélt az albizottság működéséről, mindannyiszor hangsúlyozva, hogy az albizottságon nincs politikai nyomás a következtetéseit illetően, szabadon, a függőség kényszere nélkül dolgozik, és maga alakítja ki álláspontját� Nem vitatva Pozsgay kijelentését és az albizottság tagjainak szakmai elhivatottságát, a rendelkezésünkre álló jegyzőkönyv alkalmat teremt arra, hogy az albizottság összetételéből és a felszólalók által elmondottakból magunk is következtetéseket vonjunk le azzal kapcsolatban, hogy személyükben és következtetéseikben mennyire érvényesülhettek a Pozsgay által elmondottak, és hogy a felszólalóknak önmagukra nézve milyen volt a szerepfelfogásuk� Az albizottság tagjai és szakértőinek többsége intézményes formában és/vagy szimpátia alapján rendelkezett pártkötődéssel, és az albizottsági ülésen ez a kötődés egyes megnyilvánulásaikban tetten is érhető� Az albizottság vezetője Berend T � Iván, tagjai pedig Horn Gyula, Tőkei Ferenc és Ormos Mária voltak� Az albizottság munkáját különböző részfeladatokra felkért szakértőkként Hajdu Tibor, Balogh Sándor, Bayer József és Földes György segítették� Az albizottság működésének ideje alatt annak vezetője és egyes tagjai egyéb tevékenységük mellett politikai tisztséget is viseltek� Berend T� Iván az 1988� májusi pártértekezletet követően került be a Központi Bizottságba� Életrajzi kötetében azt írja, hogy a reformok iránti elkötelezettségétől hajtva választotta a közéleti szerepet� „Négy évtized következetes elzárkózása után, életemben először ekkor vállaltam magam is tisztséget vezető politikai testületben� A pártértekezlet egyik szünetében a jelöléseket előkészítő bizottság hivatott és megkérdezte, hogy vállalom-e a jelölést az újonnan megválasztandó Központi Bizottságba� Vállaltam� 1988� 43 Berend T� Iván hozzászólását lásd kötetünkben: [126–129] 127� 44 Bayer József hozzászólását lásd kötetünkben: [86–91] 86�
