Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
Források - 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt II. Kerületi Bizottságának a Marczibányi téri Művelődési Házban megtartott aktívája (1989. február 6.) újraértékelésével kapcsolatban elmondott szavaival, reformer nézeteivel és a nyolcvanas évek válságidőszakában követett politikai magatartásával
158 Ellenforradalomból népfelkelés Források Hát itt vagyunk mindannyian! Azért ezt, bocsánatot kérek... (Közbeszólás a közönség soraiból: „Csak épp az a százezer az téves!”) A rádió, televízió, az újságok és az időzítés dolgáról és a Rajk-temetésről: Valóban, az időzítésnek mindig nagy szerepe volt a történelmi sorsfordulókban� A fel nem ismert szükséglet is követelmény, a defenzív magatartás, ami benne volt az elmúlt 15 év döntéseiben, ez mind-mind most mutatja meg magát és mutatja meg a következményeit� Ebből a szempontból a Magyar Szocialista Munkáspárt elmúlt kongresszusait, különösen, ha a XI�, XII� és XIII� kongresszusainak határozatait számításba vesszük, mindegyik határozat és a nyomukban keletkezett valamennyi ötéves terv elbukott� Egyik se teljesült� Egyik se� Ezek a fájdalmas dolgok és az új tanulságok� A VII� ötéves tervet 1985-től számítjuk� Egy fél mondattal már a bevezetőben utaltam rá� A XIII� kongresszus erősítette meg ezt a VII� ötéves tervet, amelynek ’85 decemberére már egyetlenegy célkitűzése se állt a lábán� ’85 decemberére! És akkor itt szeretnék valamit megint a politikai összefüggésekről mondani� A párt és az állam ilyenfajta összefonódása a párt vereségeinek a sorozatát hordozza magában, mert minden olyan döntésbe belekeveredik és részt vesz, amelyik bürokratikus következmények nyomán ide vezet, mint ez a legutóbbi is� Tehát éppen arról van szó, hogy önálló, szuverén politizáló erővé váljék az MSZMP, hogy tudják az emberek, mit akarunk és legyen hozzánk fölzárkózási lehetőségük, nem pedig arról, hogy rejtőzködjünk, és így-úgy elsumákoljuk a célokat, mert mindig fontosabb, hogy az az államba hogy megy át, és nem az a fontos, hogy a népbe hogy megy át� Ez itt azt hiszem, hogy az összes tanulsághoz még hozzátartozik� Ki hol volt és ki mikor volt? Ki hol lehet és mikor hol lehet? Ízetlen, és bizonyos értelemben udvariatlan dolog lenne arról beszélni, hogy ki, hogyan, mikor küzdött – és itt a nyilvánosság témája jön elő –, miért és mikor váltották le, mit mondott, s hogy tudja dokumentálni? És ezért mondtam azt is, hogy én nem a személyes felelősöket keresem – miközben a néphangulat ilyenre utal – pontosan azért, mert a működés lényegéhez tartozott, hogy eltüntette a felelősséget, és nem tette láthatóvá azok küzdelmét, akik esetleg sokkal korábban már látták, hogy mit köll vele csinálni� Ez az egyik működési zavarunk� Ha tárgyilagosan körülnézünk a saját környezetünkben, ki ne tapasztalt volna ilyesmit? Ha már a nép szóba került, Marx mondta azt, hogy a nép politikai balhitbe süllyed, ha gyermeknek kezelik, infantilizálják� Én nem mondom, hogy a nép nem botolhat� Azt se mondom, hogy a demokratikus döntés az mindig tisztán
