Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
Források - 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt II. Kerületi Bizottságának a Marczibányi téri Művelődési Házban megtartott aktívája (1989. február 6.) újraértékelésével kapcsolatban elmondott szavaival, reformer nézeteivel és a nyolcvanas évek válságidőszakában követett politikai magatartásával
155 Források a marxi gondolatot érdemes lenne újragondolni, ha már egyik alapító atyánknak, a tudományos szocializmus megalapozójának őt tekintjük� Azt írja az Új Rajnai Újságban, hogy a kormányzatok s hatalmi testületek a saját hangjukat szeretik csak hallani� De ezt, mint a nép hangját szeretik hallani, ezért megüzenik a népnek, hogy az ő hangját hallják, eközben a kormányzatok hibát hibára halmoznak, a nép pedig politikai balhitbe, rosszabb esetben lázadásba merül� Régi tapasztalatok ezek, kérem� És azt teszi hozzá Engels pedig már a Szociáldemokrata Párt megalakulásánál, a II� Internacionáléban: ha nincs a párt vezetőségétől is független pártsajtó, pártdemokrácia soha nem lesz� Hát ilyen lázító gondolatokat mondtak ők a pártszervezetről, hozzátéve Marxtól, hogy: ahol nincsenek megoszlások és pártok, ott haladásról szó se lehet� Ellenőrizhetők ezek a fogalmak és ezek a források éppen a viták kezelése és a tolerancia jegyében és értelmezése szempontjából� Kérem, megismétlem, a Központi Bizottság, én is azt hiszem, nem fog történelmi ítéletet mondani, és főleg nem fog szaktudományi történelmi véleményt mondani� De politikáját úgy kell alakítania, hogy ne legyen még egy elhúzódó olyan politikai válság, amelyben a nép centruma és a párt centruma távol esnek egymástól� Erről van szó és ezt kell politikailag is meg történelmileg is kezelni� Hollós Ervin könyvét olvastam� Régen olvastam, és nem olvastam a rá szóló reflexiót, tehát nem lenne tisztességes arról beszélni, de meg fogom nézni, utánanézek� Azt azonban hadd mondjam el, hogy akár Hollós Ervin könyvéről, akár más feldolgozásokról van szó, nem a tények fölött kell elsősorban és csupán vitázni, mert a tényeknek, ahogy mondani szokták, ezer arca van, hanem azt a folyamatot kell megítélni, amibe azok beleilleszkednek� És senki, még Németh László se tagadta,140 és Kéthly Anna is kimondta, hogy ellenforradalmi jelek is fölbukkantak� De ha a Rajk-temetés előkészítése volt egy politikai felkelésnek, akkor azt hadd kérdezzem meg, miért kellett Rajkot temetni? Mert fölakasztották� Azt a tényt vajon okosan kezeltük-e – ami nem válik mozgalmunk dicsőségére, mégis én azt hiszem, itt mi mindannyian elhatárolhatjuk magunkat tőle joggal és okkal –, hogy Rákosi rövid uralma alatt ebben az országban több kommunistát végeztek ki, mint Horthy huszonöt esztendeje alatt? Ezek is tények, és ezek is birtokunkban vannak� Nem a levegőbe beszélek, bárki hozzáférhet ezekhez az adatokhoz� 140 Németh László: Emelkedő nemzet� Irodalmi Újság, 1956 � november 2� 7‒8 �
