Rendőri Lapok, 1911 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1911-07-01 / 7. szám
VIII. évfolyam. 7-ik szám Szatmár, 1911. julius hó 1. Kéziratok, de pák is szaK- szerü czikkek a főkapitányhoz adandók he. * ff A RENDŐRFŐKAPITÁNYI HIVATAL TISZTIKARÁNAK, RENDŐR- ÉS CSENDŐR-LEGÉNYSÉGÉNEK SZAKLAPJA. Összeállítja: Tankóczi Gyula főkapitány felügyelete alatt a hivatal tisztikara. Megjelenik ‘ minden hónap \ ,■ 1-ső napján. "■vt. . ■ W- • * Népház. Minden évben napvilágot lát a főkapitányi hivatal jelentésében, hogy városunknak szegényügyében tenni kell valamit, mi hangosan hirdesse a város társadalmának hatalmas léptekkel való előhaladását a kultúrában, emberszeretetben, a szociális élet ezer s millió bajainak felismerésében, a modern, merész, de nemes eszmék befogadásában. A kultúrától, mi tagadás benne, bizony mi egy kissé el vagyunk maradva. Ha egy-egy hó 1-én végignézünk a kapitányi hivatal udvarán összesereglett, havi segélyért jelentkezők között, meggyőződünk, hogy itt más élet uralkodik, mely nemesebb, emberszeretőbb és bölcsebb követelményeket támaszt velünk szemben. Népház kell városunknak. Városunk évenként óriási összeget fordit a J szegényügyre s ezen tetemes áldozat mellett sincs elfogadható módon rendezve, amennyiben az eredmény a nyújtott nagy áldozattal nem áll arányban, mert a koldulás napirenden van. Szóval a nyomoron alig van enyhitve. A tömeg nyomorának enyhítése, a nép kultúrájának emelése, végeredményében a nép megmentése az emberi társadalomnak, csak akkor lesz tökéletes, ha a nálunk előbbre való kultur népek régen megalkotott s a nyugat városaiban s Budapesten Nópház s egyéb hasonló elnevezésű intézményeket városunkban is felállítjuk. Ennek felállítása nem kevesebbet jelent, mint népünk jövendő boldogulásának megalapozását. A szemétkihordási szabályrendelet újabb tervezetéről. Tekintetes Városi Tanács! A házi szemétkihordásról készített szabály- rendelet tervezetnek és Bernátli Mór újabb ajánlatának visszaterjesztése mellett van szerencsém jelentésemet a következőkben megtenni: Az e tárgyban előzőleg tett javaslatom indokainak ismételt hangsúlyozása mellett annak felem- litósóvel, hogy az udvarok tisztántartása elsőrendű közegészségügyi érdek, melytől még a csatornázás, vízvezeték kérdésének megoldása sem ment fel bennünket — bátor vagyok röviden rámutatni azon különbségre, mely a régi és a jelen javaslatom között fennáll. A régi javaslat szerint igaz súlyosabb meg- terheltetéssel átakartam venni a háztulajdonosoktól a járda állandó tisztántartását, arra gondoltam, hogy a betizetett járulékok maradványából, az utcák öntözésére és tisztántartására is megfelelő eszközök szerzése mellett nagyobb gondot fektethetek, azonban arról győződtem meg, mint más hason s megterheltetéssel járó javaslatnál, hogy a cél kicsinyes, fő az, hogy mennyi fogja terhelni a háztulajdonosokat. Bernáth Mór újabb ajánlata egy újabb kulcsot adott a kezembe, elfogadom s az ő ajánlatát érintetlenül beillesztem a szabályrendeletbe s elismerem, hogy Bernáth újabb ajánlata jóval 50%-al olcsóbb az eredeti tervezetnél, azonban ezzel arányban áll a munkateljesítmény is, mert a tulajdonosok a járda tisztántartása alól nem lesznek felmentve s az utcák, közterek továbbra is csak olyan ellátásban részesülnek mint eddig, amilyen mérvben vannak rendelkezésemre bocsátva a személyi és dologi kiadások. Miután a régi és újabb tervezetből a nagyon lényeges különbség, a közönség csekély mérvű megterheltetése megállapítható, az általános közegészség érdekéből tisztelettel kérem, hogy javaslatomat most már az általános tárgyalás alapjául elfogadni s a szabályrendelet megalkotását előmozdítani méltóztassók már ama kétséget kizáró oknál fogva is, hogy az udvaroknak a múlt évben
