Rendőri Lapok, 1911 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1911-03-01 / 3. szám

3-ik szám

RENDŐRI-LAPOK

5-ik oldal

és körömfájás, valamint a sertésvész megszűnt; a m. kir. állatorvos által beterjesztett utolsó jelentést a rendőrkapitányi hivatal a zár feloldása végett beterjesztette a másodfokú állategészségügyi hatósághoz. A hasított körmü állatokra a ragadós száj- és körömfájás miatt elrendelt korlátozások azonnal hatályon kívül fognak helyeztetni, mihelyt a Il-od fokú hatóság a zárt feloldja. A hasított körmü állatok vásárja azonban még nem tartható meg, mert ezidőszerint a Szatmár-Németi- vel szomszédos és határos Erdőd, Szatmárzsadány, Szamosdara, Pusztadarócz, Batiz, Batizvasvári, Mikola, Kakszentmárton községekben a ragadós száj- és körömfájás még meg nem szűnt és igy az 1904. évi 24500. sz. földm, miniszteri rendelet értelmében Szatmár- Németiben csak lóvásárok tarthatók. Szatmárvármegye területén a legutolsó hivatalos kimutatás szerint még mindig 124 község van ragadós száj- és körömfájással fertőzve, mig Magyarország egész területén 4291 község 18211 udvarában uralkodik a ragadós száj-és körömfájás. A ragadós száj- és körömfájás azonban már csökkenőben van az ország területén, mert legutóbb is egy hét alatt 426 községgel fogyott a fertőzött községek száma. Szatmárvármegyében azonban még mindig fertőződnek eddig fertőzve nem volt községek.

Vértetiiirtás A földmivelésügyi miniszter rendelet« folytán felhívjuk a gazdaközönségef, hogy gyümölcsöseikben a jelentkező vérte>üt irtsák. E káros rovar leginkább az alma- és körtefa fiatalabb hajtásait támadja meg. Könnyen felismerhető, mert felső része fehérszinü és ha széjjel nyomják, piros foltot hagy maga után. Irtási módja a fiatalabb fáknál az, hogy a megtámadott ágak szappanos kozmaszeszszel kevert vizzel ferlőtlenitendők. Öregebb fákat petróleummal kel! befecskendezni és azután oltott mészsszel bemeszelni. A mulasztók kihágást követnek el és az 1894. évi XII. törvénycikk értelmében 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújthatok.

Kivándorlás. Városunkból és a Szatmárhegyről ismét többen vették kezükbe a vándorbotot az elmúlt február hónapban, hogy az uj hazában, Amerika földjén kisértsék meg a hirtelen meggazdagodás vágyához kötött szerencséjüket, A kivándoroltak személyi adatai szomorú világot vetnek arra, hogy a munkáskéz mint apad nemcsak nálunk, de egész országszerte, pedig a mai munkásviszonyok mellett épen nem állhat meg többé az a feltevés, hogy a kivándorlás okát a rossz gazdasági viszonyok képezik. Kivándorolt véreink névsora a következő : Farkas István és Keresztessy József Szatmár-Németiből, Szilágyi János, Szűcs András, Szabó Pál, Szabó Ignác, Szilágyi László, Oláh Zsigmond és Németh Erzsébet a Szatmárhegyről s valamennyien Amerikába; továbbá K’ein Vilmos szórakozás céljából a világ több részébe.

Attiia-utcai és vasúti hozzájáró utak. Sok

szó esett már a most jelzett utakról, melyeket az idegen látogató nem kis meglepetéssel szemlél, különösen akkor, ha városunk rohamo» fejlődéséről értesült már hallomásból, már pedig az első benyomás szokott maradandó lenni, a mely ha sárbeveréssel, portengerrel és esetleg nyelvharapással vésődik az emlékbe, nem valami kellemes emlékeket hogy maga után annak idején, mikor a vasúti hozzájáró készült, a város közönsége készséggel fizette a törvényes hozzájárulást abban a biztos reményben, hogy az állam egy megfelelő modern utat készíttet, ebben azonban erősen csalódtunk, mert nagyobb városban ebez hasonló utat még sehol sem láttunk, ha tehát az állam ily rossz utat állított elő, szüntelenül sürgetni kellene, annak a városhoz méltó átalakítását, a melynek sürgetését a rendőrfőkapitányi hivatal már számtalanszor — de eddig naég siker nélkül — meg is tette. Az Attila utcai makadám ut készítése egy erős közgyűlési harcnak lett a szüleménye s ez az ut, épen a gyakori reparálás miatt, talán egy héüg sincs használható állapotban, sőt határozottan közbiztonságilag veszélyes, mert nem lehet tudni, hogy az úttesten keletkezett kátyúk, milyen alakban jelentkező veszedelmet rejtenek magukban. Itt is hiába lépünk fel sürgetöleg, még eddig nem sikerült meggyőződést nyujtaui arról, hogy ez az állapot nemcsak tarthatatlan, de talán még szégyenletes is.

Nyilvános illemhelyek Még az 1902 ik esiten- dőben tett a rendőrfőkapitányi hivatal előterjesztést nyilvános illemhelyek felállítása iránt, melyeknek lét- jogosultsága, köztisztasági érdekekből, egy ilyen nagy forgalmú városban eléggé indokolva van. — Most 8—9 év után talán a fölvetett kérdés megoldást fog nyerni, a mennyiben a komolyabb mederbe jutott tárgyalások tanúsága szerint, ez év folyamán a Deáktéren, a Hídfőnél, az Árpád-utcán és István-téren egy- egy illemhely fel íog állíttatni.

Állatösszeirás. A magyar királyi központi statisztikai hivatal által a folyó évben foganatosítandó állatösszeirás március hó elsejétől tizenötödikéig eszközöltetik. Felhívjuk az álla!tulajdonosokat, hogy az állatösszeirást eszközlő közegeknek felvilágosítást kérdésükre megadják és őket munkájukban meg ne akadályozzák. A ki tudva hamis, vagy valótlan adatokat szolgáltat, vagy azokat megtagadja, kihágást követ el és 100 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntettetik. Az állatösszeirás adatai nem szolgálnak adókivetés céljaira, sőt az 1897. évi XXXV. törvényeik egyenesen megtiltja, hogy az összeirt adatok adóztatási célokra felhasználtassanak. Az állatösszeirás ez idei eszközlése az állattenyésztés fejlesztése szempontjából történik.

Hólapda (lavina) rendszerű árusitás Egy fővárosi cég az 1884. évi XVII t.-c. 51. §-ába ütköző