Rendőri Lapok, 1911 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1911-09-01 / 9. szám
9-ik szám. BENDÖBILAPOK 3-ik oldal. kedés, hogy nem lehetne-e ezeket az indokokat gyorsabban feltárni s az illetékes faktort határozat elé állítani, mert az bizonyos, hogy a mai kórházban humánizmusról beszólni alig lehet s épen azért vagy be kell szüntettetni a jelen állapotot vagy uj kórházat kell építeni, de mindenesetre sürgősen tenni kell valamit. Iparos tanonczaink iskoláztatása. A gazda a külső cselédje gyermekének kórházi ápolása után felmerült költségek viselésére nem kötelezhető. * Az alkalmazott munkába lépésének a pénztárnál való be nem jelentése esetén a mulasztást elkövető munkaadó az illető alkalmazott betegségéből kifolyólag a pénztár részéről kiszolgáltatott összes segelyek által okozott költségeket megtéríteni tartozik. Minden évben nagyobb gondot okoz úgy az ipariskolai igazgatóságnak, mint az iparhatóságnak az iparostanonezok beiskoláztatása, — akik pedig nagyrészben annál is inkább reá vannak utalva ez elemi oktatásra, mert addigi hiányos ismereteiket tanoncéveik lejárta, felszabadulásuk után alig-alig pótolhatják. A tanonczok nagymérvű iskolai mulasztásai tehát elsősorban saját érdekeiket veszélyeztetik és sok iparos — talán a tanonczok munkaerejének lehető kihasználása, avagy a sok vesződséggel járó tanításuk és rendhez szoktatásuk meguntával — nem fordít kellő figyelmet arra, hogy e jövő iparos nemzedék hiányos iskolai ismerete legalább, amint lehetséges — jgg gfeá&ftltaLSsék iparhatóság jövőben -mm I , mint elsőfokú „ - iskolai mulasztások megszüntetése es azok mi| torlása iránt intézkedni s amidőn az érdekelt iparosokat e helyen is figyelmezteti, hogy tanon- czaik lelkiismeretes iskolába járatásáról a lehetőséghez képest gondoskodjanak; megjegyzi azt is, hogy a tanonczok hibáiból előálló mulasztások, avagy azok utczai botrányt okozó viselkedéseinek, garázdálkodásainak meggátlására oly intézkedést fog tenni, mely szerint azok tanulási ideje akár egy évi időtartamra is meghosszabbittassók. Felsőbb hatóságok elvi jelentőségű határozatai. Vadászati kihágási ügyben csak az 1879. XXXI. t.-c. 41. §-ában körülirt feltételekkel biró és esküt tett erdőtisztek, erdőőrök és vadőrök vallomása fogadható el feltétlen bizonyítékul. * Sublimát pastilláknak hatósági engedély nélkül való kiszolgáltatása az 1879. évi XL. t.-cz. 108. §-ának 4. pontjába ütköző kihágást képez. Elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. * Ha a háztulajdonos időlegesen távol van és erre az időre bútorait egy szobába hordatja össze, ez által laküresedés nem keletkezik. Az általános házbéradó alá eső városokban az üresen álló lakás házadója a kivetést megelőző évi adóalap után vetendő ki. * A sorozó-bizottság a fels: .ólamló családapának <|s a férfi rokonok keresete ptelensógének megnem az állandó sorozó, bizottság által bírálható felül zottságban felszólamló hadköteles hozzátartozóinak keresetképessége felett a polgári orvos véleménye alapján a közigazgatási hatóság képviselője, a polgári elnök határoz. * A város által az állatok felügyeletére felfogadott pásztor és gazdasági cseléd. Ezen minőségén nem változtat az a körülmény, hogy a város szabályrendeletének megfelelőleg mint alkalmazott esküt tett. $ Ha a szülő útlevéllel nem biró fiának Brémába utjának folytatása végett pénzt küld, útlevél nélküli kivándorlás elősegítése miatt az 1909. évi II. t.-c. 41. §-ába ütköző kihágást követ el. *
