Rendőri Lapok, 1910 (7. évfolyam, 2-9. szám)
1910-02-01 / 2. szám
6 ik oldal. 2-ik szám. RENDŐRI LAPOK képpen megakadályozni nem lehet; e) aki csavargó és rendes lakással s foglalkozással nem bir; f) ki rovott előéletű vagy a rendőrség előtt szokásos bűntettesként ismeretes, vagy rendőri felügyelet alatt áll; g) aki kilétét és személy- azonosságát igazolni nem képes vagy az igazolást megtagadja; h) aki a rendőri közeget hivatalos eljárása közben bántalmazza vagy veszélyesen fenyegeti; i) aki oly természetű bűncselekményt követ el, mely botrányt akoz és az előidézett rendetlenséget vagy rendzavarást csak a tettes vagy részes elfogatásával lehet megszüntetni. VII. Kihágás esetében csak azt a tettenkapottat kísérheti be a rendőri közeg: 1. ki oly természetű kihágáson éretik tetten, mely közbotrányt okoz, vagy ha az előidézett rendetlenség, esetleg rendzavarás csak a tettes elfogatásával szüntethető meg; 2. ki a kihágást a rendőri közeg részéről történt megintés után is folytatja; 3. ki a rendőri közegnek ellenszegül vagy. bántalmazza; 4. ki magát a rendőri közeg felszólítására igazolni nem tudja, vagy az igazolást megtagadja. (Ezen szakasz tartalmazza a közegek egyik legfontosabb jogát és kötelességét; a bűntevőknek hatóság elé állítását. Letartóztatási joga nincs többé a rendőrközegeknek. Bekísérhetnek, de le nem tartóztathatnak senkit; a letartóztatás joga a hatóságoké lett. A bekisérés jogos esetei egyenkint felsorolva lévén, azok fennforgása esetein a bekisérést a rendőri közegek önállóan, minden felszóllitás nélkül foganatba vehetik, feljebbvalóiknak, valamint j a kir. ügyésznek, a vizsgálóbírónak vagy a járás- birónak utasításait föltétlenül teljesíteni tartoznak, az utóbbi esetekben azonban a bekisérés foganatosításáról fölöttes hatóságának jelentést tenni tartoznak. Ha más szólítja fel a rendőrközeget valamely bekisérés foganatosítására, ezt a rendőrközeg csak akkor teljesítheti, ha a bekisérésre az ezen szakaszban felhozott okok forognak fenn, vagyis teljesen önállóan jár el. Önálló eljárásáért mindenkor a rendőrközeg felelős.) Fiatalkorú bűnösök pártfogói. Az uj büntető novella szerint a fiatalkora bűnösök részére a bíróságok által pártfogók rendelendők ki. Ezen pártfogókul a főkapitányi hivatal a férfiak közül javaslatba hozta Farkas Istvánt, Jakó Endrét, Wallon Edust, Uray Gáspárt, Bölönyi Lászlót, Muhy Miklóst. Dr. Haraszthy Bélát, Lengyel Miksát, Scheiber Ferencet és Lengyel Károlyt; a nők közül Uray Gézáné, BakóGyuláné, NagyElekné, Deák Kálmánná, Jókey Károlyné, Lévay Józsefné, Morvay Jánosné, Kertészffy Gáborné, Löwy Miksáné és Rooz Samuné úrnőket. A bérkocsisok nagyon pipáznak. A bérkocsi szabályrendelet intézkedik az iránt, hogy a bérkocsisoknak akkor, amikor vendégeket szállítanak pipázniok, szívarozniok általában dohányoznak nem szabad. Mégis az utóbbi időben elharapódzott az a gyakorlat, hogy a bérkocsit hajtők tekintet nélkül a vendégekre füstölnek. Ezt pedig tiltja a tisztesség, tiltja a jó ízlés és az utazó közönség személybiztonsága. Mert, senki sem tartozik tűrni, hogy a hajtó köpkö- déseivel degustálja és azt sem tartozik senki sem eltűrni, hogy a sebes hajtás által a pipában és szivarban előidézett sziporkákkal kiégesse a szemét. Éppen azért, — habár a fentálló uzus csekély jelentőségűnek látszik — a közbiztonság közegeinek a bérkocsisok fegyelmezése érdekéből erre is gondot kell fordítani és minden egyes esetben a tiszteletlen uzust követőket birságolás végett be kell jelenteni. Járványos betegek iki és bejelentése. Ha okszerű az, — ami a járványos betegségek kiválóan ragályozó természetéből következik, — hogy az ily nemű betegségek a szükséges hatósági óvintézkedések megtétele végett bejelentessenek, úgy célszerű az is, hogy a betegség lefolyása után a kijelentés is megtörténjék, hogy a betegség ragályozó csirái el- pusztittassanak s tova ne hurcoltassanak. Orvosaink azonban ezen kötelezettségnek nagyon fogyatékosán tesznek eleget s ismételten föl kellett hívni a kezelő orvosokat, hogy a felgyógyult ragályos betegeket haladéktalanul jelentsék a hatóságnál. Az orvos urakat lohágási eljárásokkal eddig zaklatni nem kívántuk, azonban, ha más mód nem mutatkozik arra, hogy a közegészségügy érdekében e fontos kö telességüket pontosan teljesítsék, kénytelenek leszünk minden egyes esetben megindítandó kihágási eljárással a ki-jelentési kötelezettség teljesítésére is szorítani. Állatheréléssel (vagy miskárolással), kere- setszerüen csakis az foglalkozhatik, aki magyar állampolgár s aki állandó lakóhelye szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselőjétől erre jogosító igazolványt nyert. Ily igazolvány csak annak adható, aki a heréíésben való jártasságát a lakóhelye szerint illetékes törvényhatósági, járási vagy városi m. kir. állatorvos által kiállított hivatalos bizonyitványnyal igazolja. A bizonyítványban kitüntetendő, hogy az állatorvos az illető egyénnek mén, bika vagy sertés heréíésben való jártasságáról győződött meg. A he- rélő vagy miskároló működését valamely községben csak akkor kezdheti meg ha arra az 1888. évi VII. t -ez. 126. §-ában megjelölt helyhatóságtól engedélyt nyert. Ragadós száj és körömfájással fertőzött község területén engedély nem adható. Sertésvésszel fertőzött község területén sertésherélésre csak akkor adható engedély ha az illető vészmentes udvarokban akar működni. Az állategészségügyi rendőri hatóságok helyhatóságok továbbá az m. kir. és helyhatósági állatorvosok a herélők működését figyelemmel kisérni kötelesek. Kiadta Sxatmáron, 1910. február 1-én A Rendőrfőkapitányt hivatal.
