Rendőri Lapok, 1910 (7. évfolyam, 2-9. szám)
1910-07-01 / 7. szám
2 ik oldal RENDŐRI LAPOK 7-ik szám. 9. Tarkóra, gyomortájra, lábikrákra, talpra mustárt rakunk. 10. Langyos végbél-beöntés (klisíért) adhatunk. Mindezen óleszlósi kísérleteket váltakozva többször ismételjük. Ha a beteg eközben még nem téri magához és nem lélekzik: mesterséges lélekzést végezünk. Mesterséges lélekzés. Kilélekzéskor tüdőnk, illetve mellkasunk ösz- szeesik s szájunkon át levegőt lehelünk ki; beló- lekzésnél mellkasunk kitágul és a tüdőt levegővel szivjuk tele. A tetszhalott ember nem lélekzik, azaz mellkasa nem tágul és nem lapul össze, ha tehát az ilyen beteg mellkasának üíemszerü összehúzódását és kitágulását bizonyos fogásokkal mi idézzük elő: mesterséges lélekzést végezünk. Ez két szakaszban a következő módon történik: I. Kilélegzés. A beteg fejéhez állva (ha a beteg alacsonyan fekszik, térdelve) előre hajolunk s a behajlitott kéz szárait megragadva, a felső kart a mellkashoz szorítjuk. Ez által a tüdőkből a levegő egy részét kinyomtuk. 11. Belélekzés. Mintegy két másodpercnyi szünet után testünket hátravetjük, azaz hátrahajlunk s a karokat a beteg feje felé nyújtjuk, hogy ez által a mellkas a nyomástól felszabadulván, ruganyossága folytán kitáguljon s beléje levegő tóduljon. E kél műveletet folytatnunk kell akár órákon át is mindaddig amig a beteg magához nem tér vagy a megérkezett orvos működésűnket be nem szünteti. Mire kell ügyelnünk mesterséges lélekeztetés közben ? a) Hogy az mindig jó levegőben történjék. b) Hogy a lélekző csőben valamely akadály ne kerüljün a levegő útjába; ez történik, ha a beteg nyaka meg van törve, azaz ha feje nem lóg egy kissé hátrafelé; ezért helyezzünk a betegnek lapockája (nem a feje) alá párnát vagy összehajtott ruhákat. c) Hogyha a beteg szájában valamely szilárd dolog jutott a levegő útjába, például vizbe esettekébe iszap, sár kavics," — lisztbe, korpába fuló- kéba lisztpép, korpa, vagy más esetekben hányadók, ótelmaradók vagy falat stb., ily esetekben kinyitva a beteg száját, kendőbe csavart ujjunkkal száját és torkát kitisztítjuk. Ezért d) a vizbe vagy más folyadékba esett egyént, vagy azt, aki korpába, lisztbe stb. fuladt, kimentés után ne fektessük rögtön hanyatt, hanem has- mánt fektessük fél térdünkre. E helyzetben a szájába jutott idegen anyag kieshetik, valamint jól megtisztíthatjuk, kitörölhetjük kendővel a száját, nehogy mesterséges belélekzés közben iszap, kavics, korpago moly vagy egyéb stb. szaladjon a lélekző csövégbe (cigány-ut). Csak a száj tisztogatása után szabad a beteget hanyatt fektetnünk. e) Hogy a mesterséges lélekzéssel ne siessünk s oly gyorsan csináljuk azt, mint amilyen gyorsan az egészséges ember vesz lólekzetet, tehát körülbelül 15-ször percenkint. Azaz két másodpercet számitva a ki- és kettőt a belélekzésre, ütemben: egy!... kettő !... egy! ... kettő !... és igy tovább. í) A mesterséges lélekzést kilélekzéssel kezdjük, közben az egyéb élesztési kísérleteket időnként ismételnünk kell. Szükség esetén, ha a karokat a mesterséges lélekzésnél nem használhatjuk (pl. el vannak törve), a bordákra helyezett tenyereinkkel ugyancsak ütemszerüen. a mellkast összenyomjuk s a nyomás megszűntével tágulni hagyjuk. Ha mindezen fontos és szorgos és élesztési kisérleteinkre a beteg magához tér, amit az arc és ajkak kipirulásából, a szemek élénkségéből s a test felmelegedéséből, esetleg megszólalásból vesszük észre, a javuló állapotot fenn kell tartanunk. A beteget ágyba fektetjük, többször kevés meleg itallal, borral, theával itatjuk. Ha a tetszhalott tagjai hidegek, testét ruhába takart melegvizes palackokkal melegítve dédelgetjük s a továbbiakban szigorúan megtartjuk az orvos tanácsait. Hírek. Ő Felsége I. Ferenez József, Magyar- ország apostoli királyának 80-ik születésnapja. Városunk közönsége a megszokottnál nagyobb fénynyel és ünnepólylyel várja az idén Ő Felsége születése napjának évfordulóját. Nevezetesen : a házak augusztus hó 17. és 18. napjain fel- lobogóztátnak, az előbbi napon este 8 órától az ablakok'‘kivilágittatnák és pedig á város kbfcpön'tjábán
