Rendőri Lapok, 1910 (7. évfolyam, 2-9. szám)
1910-06-01 / 6. szám
4-ik oldal. RENDŐRI LAPOK 6-ik szám. Marószerek, például kónsav, sósav, választóvíz okozta sebzést dúsan kell tiszta vizzel leöblíteni, s azután mint az égett sebet kezelni. A sebre ineszet, cukrot, sót, hamut, bagót, tojáshajat, falevelet, ganajt, továbbá vizeletet, ar- nikát vagy flastromot, vagy bármely más idegen anyagot tenni szigorúan tilos, mert veszedelmes. Veszettség Minden sebek között legveszedelmesebb a veszett állatnak marása, még akkor is, ha a fo gak csak karcolták a testet, s alig vérző sebesülést okoztak. Az ilyen sebbel huza vona nélkül keressük fel az orvost és óvakodjunk attól, hogy a veszett állat nyála (mert ebben rejlik a méreg) a seben szétkenődjék. A veszett állat marta sebet újra meg újra ki kell mosni csorgatott vizzel, sublimatoldattal, lysoformmal, erős borral vagy pálinkával. A sérült egyén váltson ruhát, nehogy benyálazott ruhájával fertőzze újból a sebet, s bekötés után azonnal utazzék fel Budapestre, ahol Bíjateur“-intézetben (IX. kerület, Ferencváros, veszeüsS^^^^^^^^k^beoltják Ez az egyetlen módja ainsKr ... a veszett állatmarás okozta veszettségtől meg- mentessók. Megjegyzendő, hogy veszettségre gyanús 'állatot nem kell azonnal lebunkózni és pedig azért, hogy az állatorvos megfigyelhesse. Vérzés és annak csillapítása. Minden seb vérzik, mert benne erek szakadtak el, ezekből szivárog, folyik vagy szökell elő a vér. A vérrel takarékoskodjunk. Akinek sok vére folyt el, beteggé lesz, sőt meg is halhat, ha elvérzik. Ezért a vérzést minél előbb meg kell szüntetnünk, el kell állítanunk. Kisebb seb vérzése önmagától is eláll, mert a vér rajta megalszik. 1. Még biztosabban megszűnik a seb vérzése, ha a sebre kötést teszünk. # 2. Erősebb vérzéskor a sebre közvetlenül keményebben összerakott kötőszert, keményen összehajtogatott ruhát, vagy gazét u. n. tampont, teszünk s erre alkalmazzuk a kötést. 3. Ha a vérzés erre sem állott el egészen s a vér a kötőszereket átissza, szorosabban kötjük a sebhez a tampont, ezáltal a vérző rósz nyílását összeszoritjuk s útját álljuk a további vérzésnek (szorító kötés) és sietünk az orvosért! 4. Ha a vérzés minderre meg nem szűnt volna s a sebzés a végtagokon van, akkor a tagot a seb és szív között és pedig a kar vagy a comb közepén olyan szorosan kötjük körül kendővel, szijjal vagy egyéb kötelékkel, hogy a vér a sebhez ne folyhasson. E körülkötóst addig, amig kötőszert kapunk, kezünk szorításával helyettesítjük ! Ily fajta kötést legfeljebb 2 óra hosszáig szabad a testen hagyni, mert a körülkötött testrész elpusztulhat. A körülkötésre azonban csakis akkor van szükség, ha a szoritókötós is gyorsan átázott vérrel és ha határozottan láttuk, hogy a sebből a vér sugárban székelve tör elő. Ez csak nagyobb erek sértése alkalmával szokott előfordulni. Nagyon vastag ér sérülésénél helyesen cselekszünk, ha a kötöző-szerek előkeri- qaelvikűnk bátran belenyúl a sebbe s árrésnek igy Úgynevezett vérzést osimipm. hálót, homokot, továbbá lapist vagy sárga vat arnikát a sebre tenni nem szabad. Orrvérzésnél oldjuk meg a nyakon a szoros gallért v. nyakkendőt tiltsuk meg a beszédet és nyugtalankodást; ha nagyon folyik a vér, akkor szorítsuk össze az orrcimpákat két ujjal vagy tömjük be a vérző orrlikat gaze-dugóval; az orr fújása, mosogatása, borogatások a nyakra, valamint az előrehajolás tilos. Vérköpésnél vagy vórhányásnái a beteg feküdjék az oldalára, rakjunk hidegvizes borítást a törzsire, nyelessünk vele jeget vagy nagyon hideg sós vizet. Ha szivünk erősebben ver a rendesnél, gyorsabban kering ereinkben a vér, tehát a vérzés is erősebb, azért szabály, hogy a vérző egyén magát, különösen pedig vérző testrészét, nyugodtan tartsa. Vérző tagokat párnán magasabbra kell helyeznünk ; igy nehezebben folyik- a sebhez vér s a vérzés kisebb lesz.
