Rendőri Lapok, 1909 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1909-11-01 / 11. szám
2 ik oldal RENDŐRI LAPOK 11-ik szám. A büntető parancs lényege az, hogy tárgyalás nélkül állapítja meg a büntetést, tehát könnyebbé teszi az eljárást sértettnek, terheltnek egyaránt, akik ilyenformán megmenekülnek az idézés, a tárgyalásra való hurcolás kellemeitől. Nagyfontosságu ez különösen a munkásosztályra nézve, akik nagyobb áldozatok árán is szivesen megváltanák, ha nem kellene nekik munkájukat sbbanhagyniok, félnapokig a folyosón ácsorogni s tetejébe a tárgyalás kellemetlenségeit átszenvedni. A rendelet részletesen szabályozza a büntetőparancs kibocsátási módját, formáját s egyéb kellékeit, valamint az ellene használható jogorvoslatokat is. Ugyancsak az eljárásnak a felekre való könnyítését célozza az a, szintén uj rendelkezés, hogy a félnek az ügy tárgyalása céljából a rendőr- biró előtt bármely napon, idézés nélkül szabad megjelennie. Ha a rendőr vagy hatósági közeg tetten ér valakit kihágás elkövetésén, közli vele, hogy feljelenti, de egyszersmind meghagyja neki, szükség esetén a tanuknak is, hogy ekkor és ekkor a rendőrbiró előtt jelenjenek meg, ahol ügyök le fog tárgy altatni. A feljelentésben ezen intézkedését jelzi s ha a felek a meghagyásnak eleget tesznek, a rendőrbiró, anélkül, hogy idézést bocsátana ki, letárgyalhatja az ügyet. Ez is jelentékeny munkaidő megtakarítást jelent. Ez alkalommal befejezzük e kiváló fontosságú rendelet általános ismertetését, amelyre életbeléptetése alkalmával részleteiben is rátérünk. Aggkori biztosítás. A kulturállamok törvényhozásai egymásután alkotják a munkásvédő törvényeket. Ezen törvények között a legfontosabb a betegség és baleset elleni biztosítás, mert a munkáselemet épp abban a helyzetében védi meg a nélkülözéstől, a nyomortól, melyben neki a védelemre legnagyobb szüksége van. Hazánk is lehetőleg lépést akar tartani a többi ipari államokkal és e törekvésnek eredménye 1907. évi juiius hó elsején életbe lépett ipari és gyári alkal- mazottab betegsegélyezósóről és baleset elleni biztosításáról szóló törvény. E törvény tárgyalásakor a magas kormány jelezte, hogy programmjában fel van véve a munkások rokkantsági és aggkori biztosítása is. Sajnos, hogy ez a kijelentés csak programmban maradt, már pedig az aggkori és rokkantsági biztosítás oly nagy horderejű feladat és olyan mélyreható szociális probléma, melynek megoldására kizárólag csak az vállalkozhat, kit nem kicsinyes mel- lóktekintetek, de az egész munkásosztály boldogulásának biztos alapokra való fektetése vezet. A kontinens államokban a munkásság magán- egyesülés utján igyekszik magát rokkantsága és aggkora esetére biztosítani. A magyar munkások körében a kilencvenes évek elején mozgalom indult meg saját erejükből teremteni meg egy oly intézetet, melybe belevonva a kisiparosok, a munkások nagy tömegét, lehetővé tegyék aránylag csekély áldozattal rokkantságuk, aggkoruk esetére jövőjük biztosítását Ezen mozgalom 1893. évben Budapesten testet öltött, midőn 120 lelkes magyar munkás „Magyar Munkások Rokkant- és Nyugdijegyletó“-t megalapította azon célból, hogy még a legszegényebb munkásnak is alkalmat nyújtson arra, miszerint csekély áldozattal önmaga és családja jövőjéről gondoskodhassál Ma már az egylet négy millió vagyonnal rendelkezik és 89,000 taggal bir, mely vagyon méltó biztosítékot nyújt az egyletnek állandó és tartós fennállására. Az egyletnek tagja lehet Magyarországon mindenki, legyen bármiféle munkás, iparos, kereskedő, tisztviselő, iparostanonc, házi teendőkkel foglalkozó férjes nő, tizennégy életév betöltése után korkülönbség nélkül, orvosi vizsgálat mellőzésével. A tagilleték heti 20, 24 és 30 fillérben van megállapítva. A tagsági dijjak pontos befizetése fejében a tagok azon kedvezményben részesülnek, hogy ha már 10 évi tagsági idő betöltése után saját keresetfori’ásul szolgáló foglalkozásukban valamely baleset, testi vagy szellemi elgyöngülós, aggkori gyöngesóg vagy gyógyíthatatlan betegség miatt munkaképtelenekké, rokkantakká válnak, az egylettől életfogytiglan megfelelő heti rokkantsegóiyt élveznek. Ha e segélyre jogosult tag elhalálozása után árvák maradnak, ezek neveltetésére az özvegy elhalt tagot megillető segély egyhatodát élvezi minden árva után, mig a hátramaradt árvák a tizennegyedik évet betöltik, ha pedig árvák nem maradnak hátra, akkor a segélyre jogosult (tiz éves) tag özvegye az elhalt tag által befizetett összeg 30 százalékát kapja végkielégítésül. Hogy ezen egylet mily üdvös és áldásos intézmény, bizonyltja az, hogy az országban már 281 fiókpónztár alakult. Városunkban 1909 évi október hó 10-ón alakult meg 279-ik fiókpónztár 82 rendes taggal, mely fiókpónztár működését már meg is kezdte az Iparos olvasókör Csokonai-utcai helyiségében, a hol minden hó első és harmadik vasárnapjának délután 3-tól 4-ig a befizetéseket eszközölni lehet, ugyanott uj tagok felvételre jelentkezhetnek. Igazán örömmel tölt el bennünket, hogy ezen
